Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
A bizalmatlanság újabb fölszítása
tennie a birodalmi kormányzást. Bécs szókvárosi jellegének meg kell szűnnie, a német államokat melléktartományoknak, határvidéknek kell tekinteni, a kormány székhelyét messze Magyarország belsejében kell felütni, ez ország részére új alkotmányt kell kidolgozni. Magyarország, Csehország, Galícia és a megmaradó német területek birtokában még az egész világ ellen is meg lehet állani, ha akarnak. Fiumét és Triestet minden áron meg kell menteni vagy visszahódítani, különben ennek az államnak nem marad vízi közlekedése. Minden egyéb bővében van. A határokat a természet segítségével és némi művészettel úgy megerősíthetik, hogy az ördög és az ő légiói sem hatolhatnak be. Ha ezt követik, akkor Porosz- ós Németország nemsokára segítségért könyöröghetnek ennél a monarchiánál. Poroszország helyzete összehasonlíthatatlanul rosszabb. De — persze — ha a Grabentól, a Prátertől, Laxenburgtól ós a Rédoute-tól nem akarnak elválni, akkor minden elveszett." 105 Ez a gondolat Adairt is megragadta, 100 de akik a napóleoni rend megdöntésétől várták az üdvöt s a Habsburg-birodalomba vetették reményeiket, látták, hogy azt a politikát, amelyet az udvar űzött, a külső hatalmi erők, főkép azonban a belső erőviszonyok változásának igényei szerint gyökeresen meg kell változtatni, és a jövőt elsősorban az elhanyagolt Magyarországra építeni. Ök bizonyára nem az osztrák császári címmel oldották volna meg a hatalmi kérdést a francia császárság megteremtése után. 105 „Ich werde jetzt einen Plan zur Stiftung einer neuen österreichischen Monarchie ausarbeiten. Der Kaiser muss dass Reichsregiment mit Würde niederlegen; Wien muss aufhören Residenz zu sein; die deutschen Staaten als Nebenländer, Grenzprovinzen betrachtet; der Sitz der Regierung tief in Ungarn aufgeschlagen; eine neue Constitution für dieses Land; mit Ungarn, Böhmen, Gallizien und was von Deutschland blieb, behauptet man sich noch gegen die Welt, wenn man will; Fiume und Triest müssen um jeden Preis gerettet werden oder wieder erobert, sonst hat dieser Staat keine Wasserkommundkation ; alles Uobrige in grösster Fülle, und die Grenzen durch Natur und einige Kunst so zu baiestigen, dass der Teufel und seine Legionen nicht eindringen können. Wenn dieses befolgt wird, so sollen Preussen und Deutschland zeitig genug bei dieser Monarchie um Hülfe flehen. Die Lage Preussens ist unendlich misslicher. Aber freilich wenn man sich vom Graben, vom Prater, von Lachsenburg, von der Redoute nicht trennen wall, so ist alles verloren." Briefwechsel zicischen Gentz und Johannes Müller. (Gustav Sehlesier. Mannheim, 1840.) 244—245. 1. 106 r pj 1 _ Perthes: Politische Zustände und Personen in Deutschland zur Zeit der französischen Herrschaft. (Gotha, 1869.) II. 357. 1.
