Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1811-12. évi országgyűlés
szönhető, hogy a legnehezebb időkben ós viszonyok közt is a szükségbői kimentette a közjót, s hogy nincs az a terhes áldozat, amit az alkotmány, a királyi szék és az egész birodalom védelmére meg ne hoznának. 38 Az előző országgyűlések ünnepélyes hangulatával szemben fakók ezek a kijelentések, egy rossz sejtés elhessegetésére kissé erőszakosan alkalmazottak, amikor a király az alkotmánynak legalább is megváltoztatására van elszánva, a rendek pedig alig várják, hogy a devalvációt alkotmánysértésnek bélyegezhessék. A helyzet visszássága a keresett szavakból is kiütközött. Az ünnepi megnyitás után a kerületi üléseken mindjárt megindultak a tárgyalások, amelyek —• eltérve az 1808-i gyakorlattól, amikor a kerületi ülések nagyon háttérbe szorultak — ismét a legjelentősebb tényezővé lettek. Itt tisztázódtak az eszmék, itt alakultak ki a határozatok ós szabtak irányt a további tárgyalásoknak. Az alsó tábla plenáris ülésein Majláth György gróf perszonális és néhány lojálisabb követ, különösen a megyei szellemtől távolabb álló Torontál, Krassó ós Arad megyék kiküldöttei iparkodtak ugyan a rendeket az udvarral szemben előzékenyebb állásfoglalásra bírni, de még a felső tábla is, ahol ez alkalommal feltűnő sok mágnás hiányzott — még Zichy Károly és Széchenyi Ferenc grófok is — inkább csak stiláris enyhítéseket ért el, mint lényegbelieket. Ezeken került szembe a két számottevő párt: Vayé és a fiatalabb intranzigensek. Dessewffy József gróf is úgy gondolkozott, hogy Ausztriával való kapcsolatunk következtében a befejezett tényeken nem lehet változtatni, és még mindig jobbnak tartotta gazdasági szempontból a devalvációt, mint az infláció további fenntartását, 39 — de nem erről volt szó. A bécsi kormánynak most nyakába szakadt az a felhalmo38 Diarium 1811., 30. és 32—33. 1. 39 1811. ápr. 3-án írta Kazinczynak: „Én a végzést visszavonhatatlannak nézem, mert össze vagyunk kötve a mostahatestvérség normáján a csehhel, galíciánussal s ausztriai némettel, kiknek nincs más törvények, mint a mi parancsoltatik. Ha ezeknél a 100 f bankó —20: miként lehetne nálunk 100 —100? S ily rendkívül való veszélyben rendkívül való a segéd is, melyet nyújthatni. Képzeld, hogy ha földig ront is ez az eleetrica successio, én ezt mégis inkább szeretném, mint a bankók sokaságát." Gróf Dessewffy József bizodalmas levelezése Kazinczy Ferinczczel. (Pest, 1860.) 207. 1.
