Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

ennek rendelete alá. 1 " 1 Az osztrák fölvilágosult abszolutiz­musban az abszolutizmus, nem a fölvilágosultság volt az uralkodó. Mária Terézia kormányzata szellemi elzárkózásra törekedett s ez gazdasági tekintetben is elzárkózást vont maga után. Sonnenfels annyira hódolt a fejedelmi abszo­lutizmus elvének az „egj egyedülinek bölcseségébe vetett bizalom" gondolatának, 102 hogy a gazdasági életben is a kate­góriákat a szerint választotta szét, hogy a fejedelemnek milyen hatalma volt velük szemben, s ebből vonta le a tiltó rendszer alapjait, hogy a külső országok felé csak negatív intézkedéseket tehet/ 08 A kereskedelem az „egész"-nek belső hasznához volt kénytelen igazodni s az „egész" a mindenható államot tolta elő­térbe ós érdekeinek alárendelte az egyes tagok egyéni életét. A népjólét ebben a formulázásban — ámbár igen sokat beszéltek róla —• nagyon mostoha szerepre szorult az „egész"-szel szem­ben, amelynek jelenségeit kizárólag fiskális szempontok szerint irányították. Nagy ellenmondása volt ennek a rendszernek, hogy a behozatal szigorú ellenőrzésével, korlátozásával, majd eltiltá­sával szemben az állam eladósodásán nem a belső vagyonosodás­sal —• a polgárok vagyonosodásával T— akart segíteni, hanem hosszú időn át kizárólag külföldi kölcsönökkel. Ez a népjóléti szempontnak hamis érvényesítése volt, mert a polgárt nem kímélte meg az államháztartás bajainak káros következményei­től, az elhatározásokat egyedül irányító állami érdeket pedig egyenesen kiszolgáltatta külső tényezőknek. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy belássák, hogy a külföldnek fizetett kamatok éppen az „egész" szempontjából milyen nagy kárt jelentenek az ál­lamra. Az udvari szellem ennél sokkal lényegesebbnek tartotta azt, hogy a közügyekbe semmiféle beavatkozás alulról ne tör­ténjék, ós hogy a lakosság ne merjen közügyekről véleményt nyilvánítani, vagy azok megvitatását kívánni. E tekinteben jel­lemző az a ridegség, amellyel a pénzügyi szanálás érdekében be­nyújtott komolyabb javaslatokat is a referensek elvetették. PL 101 Sonnenfels, Joseph von: Grundsätze der Polizey, Handlung und Finanzwissenschaft. A három itt említett rész a munka köteteinek címei­Az idézések a 3. kiadás lapszámait adják. 102 Sonuenfels: Gründsätze, IT. 22. 1. 103 Sonmmfels: Grundsätse, II. 264—267. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents