Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
vinni. Az ötödrészre való devalválás mellett azért foglalt állást, mert ez még mindig jobb kulcs volt, mint a kurzus szerinti, és mert a franciák az elfoglalt területeken is e szerint váltották át a bankókat. Az Einlösungsscheineknek azonban még a nyomását sem kezdték el, a devalvációs művelet végrehajtása viszont sürgős volt, mert tartani kellett tőle, hogy az óv végéig a papírpénz egészen elértéktelenedik. Wallis tehát azt ajánlotta, hogy már március közepén hajtsák végre ezt a műveletet, egyelőre a bankók értékének átszámításával. A bankók egy csapásra való forgalmon kívül helyezésével egyidejűleg a kamatozó államadósságot is rendezni akarta és VB részére való redukálását tervezte. Minthogy azonban Metternich külügyi szempontból ez ellen állást foglalt, kénytelen volt azzal megelégedni, hogy a kamatokat csökkentsék 1 / 3 összegükre. Az 1011 milliónyi bankjegy helyett forgalomban maradt volna 202 milliónyi, ámbár maga Wallis is kétségben volt, hogy a megindult iparosodási folyamat mellett ez elég lesz-e a forgalom lebonyolítására? A pénzügy további rendszerére azonkívül Galíciában és Bukovinában az adót kétszeresére, a német örökös tartományokban 1 / 3-ával szándékozott emelni. Magyarországon 2*4, Erdélyben 1 milliós kontribúcióemelést és a papság és nemesség részéről évi 2y 2 milliónyi szubszídium behajtását tervezte. 100 Az 1811. február 20-ról keltezett devalvációs pátenssel lezárult az osztrák pénzügy történetének egy nevezetes szakasza, a pátens hivatva volt megszüntetni azokat a bajokat, amelyek akkor már a monarchia életében, gazdaságában, társadalmában, sőt erkölcsében is válságos zavarokat okoztak. A korszaknak, amelyet lezárt, sok mulasztás róható föl: elmaradottság a nyugat fejlődésével szemben, tévedések, amelyek az élet realitását s az akkori fejlődés értékes eredményeit a monarchia illetékes vezető tényezői elől eltakarták. Hogy gazdasági szemszögből ítélhessük meg ezt a tévedést, elég rámutatni arra, hogy az akkor uralkodó gazdaságpolitikai fölfogás, Sonnenfels József rendszere, elméletének középpontjába a közigazgatást, a „Polizey u-t tette s a „Haodelswissenschaft"-ot ós a ,,Finanz\vissenschaft"-ot