Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Alkotmányreform és pénzügyi válság

A MEGEGYEZÉS NAPÓLEONNAL KEDVEZŐTLEN AZ ALKOTMÁNYRA. 333 a pillanatban, amikor kapcsolatai Napóleonnal megadnák a lehetőséget a beavatkozásra, megmentenék az alkotmányosságot legalább teljes eltörlésétől, hogy tehát a francia politika változásával bizonyára ismét más irányt adnának a fejlődésnek, amint az II. Lipót idejében is történt.

31 Az osztrák ellenszenv a magyar alkotmánnyal szemben abból származott, hogy Magyarország el tudta magától hárítani azokat a nyomasztó anyagi megterheléseket, amelyek Ausztriában különösen a vagyonadóval, bizonyos élelmi cikkekre rótt fogyasztási adókkal vagy a kötelező ezüstbeszolgáltatással jártak, ámbár akkor sok osztrák úgy mentette meg értékeit, hogy azokat magyarországi rokonoknál vagy ismerősöknél helyezte el. Magyarországon törvényesen csak önkéntes adományokat szedhettek, amelyek természetesen összegükben messze elmaradtak azok mögött a terhek mögött, amelyeket a Lajtán túl viseltek. Egy alsóausztriai hangulatjelentóssel kapcsolatosan Pillersdorf Ferenc báró kamarai alelnök is szóhoz jutott a császár előtt. Ő is érthető felháborodással szólt arról, hogy Magyarország kivonja magát a terhek alól, és pziikségp-sinek mondta., hogy ezt a kérdést, Magyarországnak a közös terhek viselésébe való megfelelő bevonását, meg kell oldani vagy országgyűlésen, vagy célravezető financiális müvelettel.

32 Ilyen mérsékelt álláspontot azonban csak a komoly, felelősségük tudatában működő államférfiak mertek megkockáztatni. Hager ezzel szemben el akarta hitetni az uralkodóval, hogy még a magyar főméltóságok is meg vannak győződve az alkotmány megdöntésének szükségéről, a nemesség nagyobbik, kevésbbé belátó része azonban még az önkéntes adományokat is haszontalan és káros eszköznek ítéli. Baldacci ezzel kapcsolatban felhívta Ferenc figyelmét arra, hogy az uralkodó engedékenysége és a helyzet visszásságai mennyire megszorították a felségjogokat ós mennyire kiterjesztették az arisztokráciának a többi osztályokra ós az államra káros hatalmát. Önérzetükben tehát most aggodalmaskodnak, hogy a kormányzat ki fogja használni a ránézve kedvezően alakult helyzetet és ki fogja magát szabadítani szorultságából, amely81 Kab. A. 1368/1810. 32 Kab. A. 2936/1810.