Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
nek nagy része volt azokban a sajnálatos körülményekben, amelyek a monarchiát sújtották. Így magyarázta azt, hogy a művelt magyarok is belátják, hogy a monarchia a magyar alkotmány lényegbevágó átalakítása nélkül már nem maradhatna fönn. Azzal zárta tehát referátumát — ami Ferenccel szemben a leghatásosabb érv volt —, hogy ha rövidesen nem léptetik életbe a szükséges célszerű újításokat, azok a kiváltságos osztályokra hátrányosabb módon fognak maguknak utat törni. 33 Ha ehhez egy másik referátumából kiemeljük még azt az érvelést, hogy csak a financiális reform megoldása a fontos, a magyar közvélemény egészen mellékes, s hogy ami a közjó érdekében szükséges, azt nyugodtan végre lehet hajtani, 34 — akkor tisztán áll előttünk az a mentalitás, amellyel az uralkodót az erőszakos módosításra rá akarták venni. Az udvar irányadó embereinek e mellett a beállítottsága mellett — ámbár akkor Metternich Párizsban tartózkodott s ezekre az ügyekre még nem folyt be —• semmi kétség sem lehetett, hogy Ferenc császár milyen irányban fog dönteni József nádor alkotmány javaslatáról. A királyi rezolúció így szólt: „Kedvességednek a monarchia általános javának előmozdítására tanúsított buzgalma tetszésemmel találkozott és felfogásomat abban az irányban nyilvánítom, hogy a magyar alkotmány megjavítására a törvényes utat tartom legcélravezetőbbnek, valamint hogy egy részének ugyanilyen úton történő megváltoztatásával ez a királyság a monarchia javára kellőkép igénybe vétessék, és hogy az inkább és amennyire csak lehet, a többi tartományok alkotmányához idomíttassék. Kedvességed az ez irányban eszközlendő további intézkedéseiket kezemhez fogja adni ós gondoskodni fog arról, hogy Magyarország kormányzatában a gyeplők minden tekintetben szorosabbra fogassanak, az engem mint királyt megillető végrehajtó hatalom semmi tekintetben akadályokba ne ütközzék, hanem megfelelő módon és pontosan működjék, egyben javaslatot fog nekem tenni a megfelelő eszközökről és rendelkezésekről, amelyek révén mindez addig is, amíg 33 Kab. A. 1083/1810. 34 Kab. A. 1368/1810.