Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
METTERNICH LELKI ALKATA. 329 mányzat tényezőit, hozzájuk keveset értett és irántuk csak anynyiban mutatott érdeklődést, hogy az államot a rend és a felsőbbség elveire alapította. Ez nagyon könnyen volt összeegyeztethető a császár titkos kémkedő politikai rendszerével; sőt Metternich a császárnak ezt a szenvedélyét is kihasználta állásának megerősítésére és pl. titkos jelentéseket nyújtott be Károly főherceg viselkedéséről és népszerűségéről. 22 Így lett Ferenc császár legmeghittebb tanácsadója, aki hamarosan Baldaccinak korlátlan befolyását is háttérbe szorította. Ezzel a lelki alkattal Metternich és nagy harmóniája a császárral újabb veszedelem volt a magyar felfogásra, amely nem ismerte el a felsőbbség korlátlan hatalmát, amely nem volt hajlandó a nemzetet egy idegen állameszme szolgálatában puszta eszköznek tekinteni, amely történeti alapon erősen hangsúlyozta a sajátos nemzetit ós azonfelül telítve volt szabadságra törő individualizmussal. így Metternichben Ferenc császár állandó jellegű szövetségest kapott, aki rejtett gondolatait és vágyait forinába tudta önteni, meg tudta fogalmazni és elvileg is megalapozni. Ez az új munkatárs már nem volt pusztán hatalomra vágyó törtető, mindent legázoló cselszövő, mint Baldacci, nemcsak ura kegyeit hajhászó udvaronc, mint Hager báró vagy a korlátolt Kutschera. Benne Ferenc nagy látókörű és nagy koncepciójú tanácsadót kapott, aki hogy külpolitikai terveit annál könnyebben keresztülvihesse, készségesen szolgálta ki a császár — szerinte — ártatlan vágyait és oszlatta el a határozatlan uralkodó esetleges aggályait. A monarchia belső regenerálódása és a magyar alkotmányos, önállósági és nemzeti törekvések szempontjából a császárnak és új kancellárjának ez a lelki szövetsége sötét lehetőségek körvonalait rajzolta föl a jövő egére. A Metternich részéről fenyegető veszedelem nem mindjárt vált nyilvánvalóvá. Ő csak párizsi útjáról való visszatérése után vehette át azt a szerepet, amelyet tehetségei neki kijelöltek. Addig továbbra is Baldacci volt a császár szenvedélyeinek fölszítója és gondolatainak irányítója, az a Baldacci, aki az 1808-i szép országgyűlés alatt sem szűnt meg állandóan a magyar országgyűlés és alkotmányosság ellen izgatni és az 1809-i hábo22 Srbik: Metternich. I. 123—128. 1.; Springer id. mű, I. 128—138. 1.
