Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Alkotmányreform és pénzügyi válság
átalakításokat fog sürgetni a rendszeren is, ami természetesen személyi változásokat is vonna maga után. Attól tartottak, hogy ez az ő befolyásuknak lehetne kárára, a saját hatalmuk fenntartására tehát éket akartak verni a házastársak közé. Ez nem sikerült. Mária Ludovika akkor már sokat betegeskedett, egészségi állapota nem volt megnyugtató — amit szintén fölhasználtak ellene —, de a gyönge testben férfias, erős lélek lakozott, amely válságos pillanatokban mindig diadalmaskodott a törékeny testen. Nem hagyta magát félretolni. 15 A nádorra azonban az, hogy a császár ezekben az életbevágó időkben elkerült az ő közeléből, nem volt kedvező. Eltekintve attól, hogy az utolsó hónapokban megszilárdult állására és reformterveire jobb lett volna, ha továbbra együtt maradnak, nagy munkatöbbletet jelentett az is, hogy ismét mindent írásbeli úton kellett lebonyolítani, és hogy a franciák által kifosztott és elpusztított osztrák területele ellátása és újraépítése, a mármár összeomló államháztartás sűrű egymásutánban termelte az olyan királyi rendelkezéseket, amelyek Magyarországtól újabb és újabb segítséget sürgettek, amelynek azonban alig lehetett eleget tenni, nemcsak Magyarország sajátos, elmaradt társadalmi szerkezete miatt, hanem főkép azért, mert az ország gazdasági függősége és kiszolgáltatottsága mellett, az ennek következményeként jelentkező nagy pénzinségben nem voltak itt olyan tartalékok, amilyeneket a helyi viszonyokkal nem ismerős osztrák államférfiak vártak. Előteremteni a lehetőt, meggyőzni a követelőket, hogy a. lehetségesen fölül az országot megterhelni nem lehet, rengeteg erőt ós időt kívánt, Így az alkotmány terv bemutatása elhúzódott 1810. július 21-ig. A július 21-i emlékirat 16 nem volt részleteiben kidolgozott tervezet. Minthogy a nádor nem volt még tisztában azzal, hogy mit érhet el a királynál, a megoldás háromféle módját vetette föl. Az osztrák történetírók ezt a kísérletet úgy nevezték: „eine Hungarisierung Österreichs". Az alapgondolat tényleg nevezhető így is. A nádor, amióta Budára küldték, mindig azt hallotta, 15 U. ott, Iratok, III. 820., 855., .864—865. 1.; Wertheimer: Die drei ersten Frauen des Kaisers Franz. (Leipzig 1893.) 94—97. és 105. 1. Guglia, Eugen: Kaiserin Maria Lndoxiea. (Wien, 1898.) 126—133. 1. lfi Iratok. IV. 64. sz.
