Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)
Az 1809. évi hadjárat
GYŰR FÜLMENTÉSÉNEK TERVE. 267 Az első napok ellenséges mozdulatai talán arra engedtek következtetni, hogy a franciák most már az ország belseje felé fognak előnyomulni. Támadó kedvük azonban különösen a 16-i esti csetepaté után nem volt nagyobb. Nemcsak Meskó vágta ki magát a sáncokból, ahol megadásra szólították föl; a soproni fölkelő lorvasosztályt is Győr városában felejtette a vezérkar, Festetich Ignác gróf ezredes azonban kitört embereivel Bánhida felé és kereste a kapcsolatot a nádorral. 173 A tőlük érkező, jelentésekből kitűnik, hogy az alkirály győzelmét alig használta, ki, amit Napóleon is szemére vetett, 174 Amikor a franciák a csata után a Szigetközben mégis terjeszkedni kezdtek, ehhez a katonaságot Davoustnak Pozsonnyal szemben álló hadserege szolgál175 A császári főhadiszállás ,is hamarosan rájött, hogy az ellenségnek errefelé sem szabad módot adni a terjeszkedésre. 18-án már megérkezett Károly főherceg parancsa, hogy a körülzárt Győrt föl kell menteni. A következő napok teendői tehát erre a föladatra irányultak. E célra mindazokat az ezredeket, amelyeknek keretei Komáromban voltak, kiegészítették s az egész lovasságot föl akarták vonultatni, azt is, ami az inszurrekcióból fölhasználható volt, így 38 lovasosztályt hoztak össze. Megerősítették tehát a komáromi hídfőt előretolt ágyúkkal és lovassággal ós Némához is, ahol féltek az ellenség esetleges átkelésétől, vittek csapatokat ós ágyúkat, mert Gönyünél a beérkezett hírek szerint 12.000 ember állott és Ácsnál is volt egy öt ezredből álló előretolt állás. 17 ' 5 A 18-áról 19-ére virradó éjszakán indult el a fölmentő kísérletre összeállított sereg, de szerencsétlen véletlenek miatt már fényes nappal volt, amikor Aranyoshoz értek. A franciák tehát a Gönyűvel szemben fekvő Néma felé törekedtek, ott egy szigetet meg is szálltak ós tüzérséget vittek oda, Nugent, aki ott terepszemlét tartott, átkelési kísérletet sejtett, mert malmokat ós hajókat hoztak és ezért megerősítette a császári tüzérséget is. A két állás közt rövid ágyúharc is támadt, de a franciák csakhamar a császáriaknál nehezebb tüzérséget 173 U. ott, Iratok, III. 509. m R. Kiss: Az utolsó nemesi fölkelés, I. 220. 1. 375 1809, napló, Iratok, III. 508. 1. 176 TJ. ott, Iratok, III. 508., 510. 1.
