Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1809. évi hadjárat

sót szállotta meg. Világos volt, hogy a küzdelemnek a Duna vo­nalán kell lefolynia. Mindkét fél ide iparkodott vonni minden erejét a döntéshez. Magyarország így kétfelől volt veszélyeztetve: Bécs felől és a délnyugati részen, amerre János főhercegnek ós Beauharnais Eugénenek kellett Bécs felé vonulnia. Napóleon már május 10-ón elérte Bécset, körülvette azt és 12-én bombázni kezdte. Védője, Miksa főherceg, a császárné bátyja, akinek Ká­roly parancsa szerint 15—20.000 emberével 17-éig a várost tar­tania kellett volna, 13-án föladta azt. Napóleon ismét Schön­brunnban székelt. Károly főhercegnek sehol sem sikerült a Duna átjáróinál Napóleont megelőznie, de viszont Napóleonnak sem sikerült egy átjárót sem hatalmába kerítenie. Bécs megszállása után is mindjárt az átkelést kereste. Ez Nussdorfnál meghiúsult, de Bécstől délkeletre még 13-án sikerült egy kisebb csapatnak Kaiser-Ebersdorfnál egy kis hídfőt kiépítenie. Mire Károly fő­herceg 19-én megérkezett, a franciák ott már előkészítették az átkelést, a főherceg tehát kénytelen volt oda fordulni. A Morva­mezőt határoló dombsoron foglalt állást, Napóleon Lobau szi­getéről vezette a Morvamezőre seregeit. Aspern és Essling körül két napon át tombolt a csata, de Esslingben a franciák tartották állásaikat. Másnap a felek ismételten kiragadták egymás kezé­ből Aspernt. Az osztrák katonaság már megingott, amikor Ká­roly főherceg — mint egykor Napóleon a lodii hídnál — zászlót ragadott és a megingókat ismét tűzbe vitte. Közben a lobaui hi­dat, amelyen Napóleon a közlekedést tartalékaival fenntartotta, sikerült szétrombolni. Napóleon hátráló seregeinek nem tudott segítséget hozni és kénytelen volt visszavonulni. Ez volt első vesztett csatája. 82 A csatateret rengeteg halott és sok zsákmány borította. A császáriak ugyan több tábornokot vesztettek, de a franciák véráldozata is igen nagy volt, Napóleon egyik legkivá­lóbb tábornoka, Lannes is a halottak között volt s a fölszerelés nehézségeivel küzdő császáriakra nem volt az sem jelentőség nél­kül, hogy 20.000 puskát szedtek össze. A küzdelemben nagy sze­repet játszott a Duna áradása. Napóleon ezért nem tudta hídját 82 E. Mayerhoffer: Österreichs Krieg mit Napóleon L, 1809. (Wien, 1904.) 72—118. 1.; Criste: Erzh. Carl, III. 113—147. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents