Domanovszky Sándor: József nádor élete I. második rész (1944)

Az 1807. évi országgyűlés

illetőleg ugyanazokat az elveket fogják alkalmazni, mint a német tartományokban, és ha kiviteli tilalomra kerülne a sor, azt a magyar kormányhatóság megkérdezésével fogják életbeléptetni. A szarvasmarha kivitelét ugyan az adott pillanatban nem lehet fölszabadítani, de az állatkivitelben szintén megígérték ugyanazon elvek alkalmazását, miint Ausztriában. A bort illetőleg a rezolúcióterv a magyar borkereskedelmet bénító intézkedések ós az erre vonatkozó privilégiumok megszüntetésének álláspontján volt. Enyhítéseket ígért az ipar részére szállított nyersáruknál, de fenntartotta a gyapjú fölemelt vámját s a nyersbőrök kiviteli tilalmát. Könnyítést ígért végre a kivitel után visszafizetendő fogyasztási adó kezelésében ós a gubacskivitelben. Ámbár az utolsó votum, Kolowraté, augusztus 3-ról kelt, a rezolúció csak egy hónappal később, szeptember 4-én került elindításra. Pontjain a király sajátkezűleg egész sor változtatást eszközölt, amelyek mind kedvezőtlen értelemben változtatták meg az államtanács javaslatát. Az új vámtarifa kidolgozására vonatkozó pontnál azzal a javaslattal szemben, hogy a magyar terményekre tekintettel lesznek, hozzáfűzte, „amenynyiben ez többi örökös tartományom hátránya nélkül lehetséges". A magyar vámhelyek fölállítását teljesen megtagadta. Vámváltoztatásoknál nem a nádor, a helytartótanács és a kancellária, hanem csak magyar szakértő tisztviselők megkérdezését ígérte. Az állatkivitelnél a sertésre is azt a megszorítást alkalmazta, hogy azt csak addig engedi meg, amíg a belső fogyasztásban hiány nem mutatkozik, a borkivitelnél, hogy a már fennálló könnyítések megmaradhatnak, és hogy a dunai szállításnál ne kelljen osztrák bort is kivinni. Az ipari nyersanyagok kivitelének könnyítésénél megígérte, hogy ezeket a hamuzsírra ós szódára is alkalmazza, de az egész pontot megszorította azzal: „amennyiben az az igaz kereskedelmi elvek szerint a belföldi ipar kára nélkül történhetik". A gubacsot illetőleg pedig elrendelte, hogy ez az eredmény nem közlendő a rendekkel és azt majd úgy intézik, hogy amennyiben a belső szükségen fölül fölösleg marad, annak kivitelét a lehetőség szerint meg fogják en-