Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az ütközőpont

Óhajtott erre \iezve tanácsot kérni.Az aulikus Festetich Pál gróf is úgy gondolkozott, hogy Magyarországon a római-német jog tanításával nem érnek el semmit, a magyarnak a tanítása pedig veszedelmes lenne. Az udvar szempontjából az egyedül lehetséges megoldásnak azt tartotta volna, ha a közjogot ter­mészetjogi alapon tanítanák.-* A helyzet tehát a két ellentétes mentalitás között nem vál­tozott, s ha az udvar nem vitte törésre a dolgot, annak oka egyesegyedül az volt, hogy kényes külpolitikai helyzetekben óvatosan kerülték az összeütközést; nem mintha megértőbbek lettek volna a magyar állásponttal szemben, hanem mert oppor­tunusabbnak vélték kedvezőbb időpontra halasztani a megoldást. Amióta Kollonits közigazgatási reformtervezete^^ hosszú tár­gyalások után a fennálló ellentétek miatt meghiúsult, ez a halo­gatás ismétlődött, valahányszor magyar részről olyan kísér­let történt, amely a közigazgatást, még ha az aulikus szem­pontok figyelembevételével is, de mégis a magyar hagyomá­nyoknak megfelelően kívánta megoldani, mint Esterházy Pál herceg nádor*''' vagy Pattachich Boldizsár kancelláriai tanácsos tervezetei^^ esetében. így hiúsult meg az 1715-ben kiküldött systematica commisiónak az 1722-iki országgyűlésen benyújtott tervezete is, amelynek alapján mégis legalább a belügyi kor­mányzat intézkedésére hivatott — egyelőre még igen korlátolt hatáskörű — helytartótanácsot sikerült megszervezni.^^ A re­formok megvalósításának tehát nem a rendi kiváltságokhoz való makacs ragaszkodás volt az egyedüli oka, hanem legalább is ugyanolyan mértekben az udvarnalí a vonakodása az átöröklött alkotmányos formák, a magyar ügyek önálló intézése, különö­sen például a nádor hatáskörének elismerésétől. U. ott, 611. és 614. 1. U. ott, 614—618. 1. Theodor Mayer: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenseit. (Wien und Leipzig, 1911.) 37—38. 1. Informatio Palatini ratione Commissionis. Nemzeti Múzeum Széchényi könyvtára, Fol. Germ. 20. Proiectum de noviter instituenda reipublieae Ilungaricae administ­ratione, quantum legibus patriae minus disconveniret. Orsz. Lt. Hungarica, fasc. 201. Kónyí Mária: Az 1517—22. évi rendszeres bizottság jamslatai. (Bécsi Tört. Intézet Évkönyve, 1932.)

Next

/
Thumbnails
Contents