Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az ütközőpont

Óhajtott erre \iezve tanácsot kérni.Az aulikus Festetich Pál gróf is úgy gondolkozott, hogy Magyarországon a római-német jog tanításával nem érnek el semmit, a magyarnak a tanítása pedig veszedelmes lenne. Az udvar szempontjából az egyedül lehetséges megoldásnak azt tartotta volna, ha a közjogot természetjogi alapon tanítanák.-* A helyzet tehát a két ellentétes mentalitás között nem változott, s ha az udvar nem vitte törésre a dolgot, annak oka egyesegyedül az volt, hogy kényes külpolitikai helyzetekben óvatosan kerülték az összeütközést; nem mintha megértőbbek lettek volna a magyar állásponttal szemben, hanem mert opportunusabbnak vélték kedvezőbb időpontra halasztani a megoldást. Amióta Kollonits közigazgatási reformtervezete^^ hosszú tárgyalások után a fennálló ellentétek miatt meghiúsult, ez a halogatás ismétlődött, valahányszor magyar részről olyan kísérlet történt, amely a közigazgatást, még ha az aulikus szempontok figyelembevételével is, de mégis a magyar hagyományoknak megfelelően kívánta megoldani, mint Esterházy Pál herceg nádor*''' vagy Pattachich Boldizsár kancelláriai tanácsos tervezetei^^ esetében. így hiúsult meg az 1715-ben kiküldött systematica commisiónak az 1722-iki országgyűlésen benyújtott tervezete is, amelynek alapján mégis legalább a belügyi kormányzat intézkedésére hivatott — egyelőre még igen korlátolt hatáskörű — helytartótanácsot sikerült megszervezni.^^ A reformok megvalósításának tehát nem a rendi kiváltságokhoz való makacs ragaszkodás volt az egyedüli oka, hanem legalább is ugyanolyan mértekben az udvarnalí a vonakodása az átöröklött alkotmányos formák, a magyar ügyek önálló intézése, különösen például a nádor hatáskörének elismerésétől. U. ott, 611. és 614. 1. U. ott, 614—618. 1. Theodor Mayer: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenseit. (Wien und Leipzig, 1911.) 37—38. 1. Informatio Palatini ratione Commissionis. Nemzeti Múzeum Széchényi könyvtára, Fol. Germ. 20. Proiectum de noviter instituenda reipublieae Ilungaricae administratione, quantum legibus patriae minus disconveniret. Orsz. Lt. Hungarica, fasc. 201. Kónyí Mária: Az 1517—22. évi rendszeres bizottság jamslatai. (Bécsi Tört. Intézet Évkönyve, 1932.)