Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az ütközőpont

BÉCS A KENDI AUTONÓMIA ELLEN. 67 Minden ellentét azon fordult meg, hogy a magyar intézményeket az örökös tartományokénak mintájára akarták átalakítani. A nemesi adómentesség kérdése ebben a vitában Mária Terézia idejéig nem játszott szerepet. Nem is játszhatott, mert az osztrák tartományok rendéi is csak a Haugwitz-féle pénzügyi reformmal kapcsolatosan, a negyvenes évek végén mondtak le adómentességükről. Mindaddig a nagy különbség a német tartományok és Magyarország közt nem az adómentességben állott fenn, hanem a rendi autonómiában. Ez volt a magyar alkotmánynak az a berendezése, amelyet Bécsben nem tudtak elviselni. Megszüntetése nemcsak a rendiség alkonyát jelentetté volna, de a magyar nemzeti különállás vesztét is. A nemesi adómentesség elve — mikor az Ausztriában már nem állott fenn — csak az a jelszó volt, amelynek segítségével a legsikeresebben lehetett támadni a gyűlölt magyar rendiséget, az a jelszó, amelyet Mária Teréziával is el lehetett fogadtatni a magyarsággal szemben. Ez az a formula, amellyel a tanácsadók — az átszármazott udvari szellem — a királynét kiemelik a magyarságra nézve kedvező érzelmi álláspontjából. Ez a hubertusburgi béke (1763) után következett be, amikor Mária Terézia két sikertelen háború után szövetségek helyett belső erőfeszítéssel akarta megszerezni az eszközöket nagy ellenségének, II. Frigyesnek megtörésére, Oroszország különbékéje éppen abban a pillanatban, amikor Poroszország ereje már meg volt törve, kényszerítette erre a kísérletre. Magyarországon a várt erőkifejtést a nemesi adómentesség megszüntetésétől várta. Ezt a célt szolgálta az 1764. országgyűlés előtt Kollár Ádám 1762-ben megjelent könyve is. A kegyúri jogról szólt ugyáh és csak az egyházi birtokkal szemben vitatta, hogy az teljesen a király hatalma alatt állt — mindig is adózott és most is megadóztatható —, de bizonyításának egész gondolatm^tével mégis a nemesi adómentesség ellen fordult.^" Kollár Szent István korának viszonyaiból indult ki, mert a rendiséghez szólt; Bécsben más gondolatkörből, a felvilágosodás racionalizmusából és filantróp jelszavaiból merítették az De originibus et usu perpetuo potestatis le^slatoriae circa sacra apostoUcorum regum Ungariae libellus singularis. (Vindobonae, 1764.) 8^^ 174. 1. 5*