Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

A korszellem

SZABADKŐMŰVESSÉG. 43 dolgozni. Mindkét csoport osak válogatott férfiakat kívánt fölvenni, olyanokat, akiknek kellő vagyonuk van, hogy áldozhassanak, hatalmuk, hogy elveik megvalósítását a gyakorlatban is előmozdíthassák, vagy szellemi képességük ezek irodalmi kifeitésére ós propagálására. A legmagasabb körökből is sikerült csendes pártfogókat szerezniök. Közéjük tartozott I. Ferenc császár, Mária Terézia férje, valamint leánya, Karolina nápolyi királyné és veje, Albert szász-tescheni herceg, II. Frigyes porosz király és utóda, II. Frigyes Vilmos, avagy Ernő góthai, Ágost szász-góthai és Károly Ágost szász-weimari herceg. Szellemi elitet akartak teremteni, hogy az az életben, de főkép a kormányzatban, megindítsa a haladást az új élet boldogsága felé. A tiszta humánumból indultak ki ós racionális elragadtatással hittek a szeretet világának megvalósításában és főkép abban, hogy szervezetük a legjobb és legbiztosabb eszköz győzelmük kivívására. Pedig ez a szervezet nemes célkitűzése mellett nem volt ment végzetes eltévelyedésektől. A céhek érdekszövetkezetek voltak és ezt a színezetet a páholyoktól sem igen lehetett nagyobb sikerrel távoltartani. A „testvérek" kötelező összetartásában nehéz volt megállapítani a határt, hogy mennyiben kívánja ezt a „munka" és hol van az a pont, ahol a tagok már visszaélnek az összetartással. A politikát elvben távol akarták tartani a páholyoktól, de az olyan élesen kifejezett világnézet mellett, mint a szabadkőműveseké volt, a politikai állásfoglalás elkerülhetetlennek bizonyult. Az idők folyamán sok politikai mozgalom bújt meg egy-egy páholyban és működésüket igen sokféle irányban ágaztatta el. Ugyancsak a cóhóletből származtak a szabadkőműves fokozatok. A „testvérek" mielőtt új tagot vettek fel körükbe, meg akartak győződni a felvételt kérelmező gondolkodásáról és érzületéről s a céhek mintájára csak bizonyos próbák kiállása után vezették be — három fokozatban — a magasabb „munka" rejtelmeibe. Az új tag már belépése alkalmából föltétlen engedelmességet fogadott a felsőbbség iránt és titoktartást mindarról, amit a páholyokban tapasztal, de maga is csak fokról-fokra érte el, hogy a titkot, amely a szabadkőműveseket — hitük