Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az Új császárság

A NÁDOR ORSZÁGGYŰLÉST JAVASOL. 397 királyi propozíciókkal csak a jogügyi javaslatok elintézése után kívánta az országgyűlés elé vinni. Egyebekben még a porták kiigazítását, a házipénztár ügyének rendezését ós a közalap létesítését óhajtotta tárgyaltatni. A hangulat előkészítésére pedig még az országgyűlés összehívása előtt a sorozási visszaélések ellen közszájon forgó néhány panasz orvoslását, némi könnyítéseket a vámügyben, továbbá Fiume és Zengg reinkorporációját kérte a királytól és egy leiratot, amely szerint a király a fölemelt sóáralapot teljes egészében a közalap céljaira rendeli." Ez alkalommal sikerült a királyt terveinek megnyerni,"^ de hogy az új keretben az ország helyzete mégsem javult, azt Stahl államtanácsosnak a nádor fölterjesztéséről adott véleménye bizonyítja, aki két és félmillió adóemelésért nem tartotta éi^demesnek, hogy országgyűlést tartsanak és fontos felségjogokat feladjanak. Miért engedjenek meg vitákat — írta — „^y olyan nemzetnek, amely a többi országhoz viszonyítva keveset tesz a közös államkötelékért", mert „a magyarok megfelelő törvényekkel és kereskedelmük ós közlekedésük fölkarolásával országukat föl akarják virágoztatni, de nem akarják viselni a kormányzat költségeit, ami ellentmond minden állami törekvésnek ós célnak".Az országgyűlés előkészületei tehát megindultak, de az egészen más körülmények közt zajlott le, egy megfontolatlanul megindított, szerencsétlen háború katasztrofális eseményei között, mint ahogy akár a nádor, akár a király vagy a rendek azt elgondolták volna. ^ Iratok, I. 682-699. l. Iratok, I. 701—702. 1. ^ Iratok, I. 700. L