Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)
Az Új császárság
A NÁDOR VÉLEMÉNYE A BAJOKRÓL. 387 ha az orosz út előtt jelentékenyebben kiemelkedő tevátenységet nem is fejtett ki, annál erösebben vetettemagát bele a közügyekbe Oroszországból visszatérése után. Az előző évi országgyűlés tárgyalásai, a rendek nem ok nélküli elkeseredése a gazdasági kérdések mostoha kezelése miatt, igen nagy hatást gyakoroltak rá, amit csak fokozott másik személyes tapasztalata, — hogy a közigazgatás tökéletesen csődöt mond. Oroszországból visszatéi*ve, nyiltan elmondta a császárnak, milyen véleménnyel vannak a külföldön a monarchiáról. Több kezdeményezést és gyorsabb ügymenetet sürgetett. 1804 elején egy-két levélben igen éles képet festett a közigazgatás bajairól. Fölhánytorgatta, hogy a helytartótanácsnak körülbelül 400 fölterjesztése fekszik a királyi kancelláriánál ós a császárnál elintézetlenül. Kijelentette, hogy csak úgy tud magán segíteni, ha némely ügyet, melyet előírás szerint a király elé kell terjeszteni, maga fog elintézni, — hogy az ügyvitel meg ne akadjon, és az államra ebből kár he háramoljék, — ha ezért rosszalásnak tenné is ki magát. Fontos kérdés volt akkor oz állattaiyésztés föllendítése, mert ez a termelési ág az általános drágulás idején erősen visszaesett, a földbirtokosok még tenyészállataikat is eladták, az e tárgyban kiküldött bizottság javaslata azonban három éve feküdt Ferenc előtt, a nélkül, hogy elintézte volna, ugyancsak több éve várták már hiába az uralkodó elhatározását az országban lét^ítendő gabonaraktárak ügyében, ami pedig hadügyi szempontból is fontos lett volna. E késédelem következtében a városoknak élelemmel, különösen hússal való ellátása már elakadóban volt.*^ A drágaság és a gazdasági bajok nagyon megrontották a lakosság hangulatát. A parasztságot még az országgyűlés idején azzal az ürüggyel, hogy a földesúri terheket meg akarják szüntetni, beadványok készítésére uszították, amelyekben földesuraik elnyomása ellen panaszkodtak. 1804 elején több helyre névtelen fölhívások érkeztek, amelyek az ország rendéit fölkelésre szólították föl. Mindenünnen csak panasz érkezett a drágaságról, az iparcikkekkel ós a pénzzel űzött uzsoráról, az ügyek elhúzásáról, a közigazgatás tehetetlenségéről, a pénz hitelének *- Iratok, I. 657-658. és 663—664. 1.
