Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az Új császárság

romlásáról. Még a katonaság is panaszkodott rossz ellátása miatt. Ezt a hangulatromlást különösen Bécsből érkező, a csá> szár betegségéről ós nem kellemes személyi változásokról szóló híi-^ élesztették.*^ Mennél inkább romlott a hangulat, annál erélyesebben sürgette a nádor az alapvető kérdések megoldását. Már említettük. Fiume birtoka ügyében 1803. december 4-én készült fölterjesztósét.** December közepén egy másik fontos elaborátumot küldött a császárnak. Még az 1792-i 14. t.-c. elhatározta, hogy a só árát mázeánkónt 12 krajcárral emeli e az így befolyó pénzből alapot léteit utak ós csatornák építésére. A következő évek háborús viszonyai közt azonban letiltották a nagyobb munkákat. 1795-ben az óhinségre és a szerémi pestisre, 1797-ben és 1800ban az inszurrekcióra fordították az alap jelentékeny részét és már az a ielfogás érvényesült, hogy az minden közcélra felhasználható. Nyolc év alatt serami lényeges munkát nem végeztek. A nádor tehát — tekintettel a békeállapotra — azt kívánta, hogy az alap felhasználásáról és kezeléséről szabályzat alkottassa. Céljául nem a helyi jellegű munkák támogatását tekintette, hanem elsősorban olyan nagyobbszabásúakét, amelyek az egész ország vagy legalább nagyobb területek érdekeit szolgálják. Útépítésekre, csatornákra, folyószabályozásra, hídépítésre s az ezen munkálatok előkészítéséhez szükséges mérnöki fölmérésekre és földolgozásukra gondolt. Ámbár az alap jövedelme m^haladta az évi'200.000 forintot, soha 60.000 forintnál többet nem vettek igénybe. A nádor tehát szükségesnek tartotta, hogy rendszeres tervet dolgozzanak ki és mindenekelőtt a megfelelő szakértők kiképzésére tehetséges fiatal embereket, akik tanulmányaütat jól végezték, néhány évre külföldre tanulmányútra küldjenek. Az útépítés érdekében már II. József idejében megkezdték a főútvonalídc fölmérését. Ezt a munkát folytatni kívánták e az egyes megyék javaslatait a nádor egységes tervben akarta összesíteni. Ugyanilyen felvételt óhajtott a folyók szabályozása ói^dekében, de ezenfelül új vízi összeköttetések tervszerű kidolgozását Í8 javasolta. Különösen a Duna—^Tisza csa" Iratok, I. 656-657. I. ** V. ö. I. 366—368. 1.