Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az Új császárság

Lemondást nemcsak a szent birodalmi alkotmányról ós az abból származ;liató jogokról, hanem annak elismerósét is, hogy Ferenc a császári cím fenntartása mellett sem vár már erről az oldalról semmit ós a kötelezettségek alól bizonyos tekintetben föloldottnak tekinti magát. A birodalmi alkotmány már nem is igen érvényesült. A hatalmukban megnövekedett fejedelmek az önállóságukat vesztett kis territóriumok birtokosait saját fönnhatóságuk elismerésére kényszerítették s a jogfosztottak ezzel a törekvéssel szemben a császár részéről oltalmat nem remélhettek. Ennél fontosabb volt azonban, hogy a nyugati és déli német fejedelmek is föloldottaknak érezték magukat korábbi hűbéri kötelességeik alól. Ferencnek bizonyára nem tehető nagyobb szemrehányás, hogy elhagyta a régi zászlót, mint azoknak az uralkodóknak, akik ezt már ő előtte megtették. De igazi értelme az osztrák császári cím fölvételének csak az esetben lett volna, ha azok, akik az új császárságot megalkották, az elavult intézményeket friss vérrel tudták volna új életre kelteni. Erre Ferenc császár legbelsőbb környezete, különösen Colloredo és Cobenzl, semmiképen sem voltak alkalmasak. A szervezeti reformok, amelyeket Károly főherceg megindított, elakadtak. Nem azért, mintha nem lettek volna jók, hanem mert azok, akiknek végre kellett volna hajtaniok azokat, nem akartak új módszerekhez alkalmazkodni, hanem visszakívánták a régi kényelmesebb formákat. A konferenciaminisztérium — Károly főherceg terve szerint — kevesekből álló testület volt, amelynek az áttekintésre s az igazgatás különböző ágai közt a szoros összeműködósre és az egységes vezetésre kellett volna ügyelnie, de éppen ezt nem tudta megvalósítani. A császár, aki hozzászokott ahhoz, hogy az államtanács véleményét a kabinetminiszter referálta el s az ő tanácsai alapján választotta ki ellentétes nézetek esetében a neki tetszőt, vagy keresett áthidaló, a különböző véleménydí egyeztetéséből származó formulát, nehezebb kérdéseknél pedig, hogy az elhatározás elhalasztásával a kérdésről még valamely illetékes tényező véleményét kérte ki, nem tudott hozzászokni a szóbeli vitához. Az ügyek így több idejét vették igénybe, amit azzal kellett volna ellensúlyozni, hogy a jelentéktelenebbekndc, a rószletügyeknek, a megállapított elvek alkamazásának nem