Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az 1802. évi országgyűlés

kiegészítése körüli vita sem. Magyarország akkor 12 gyalogezredet állított ki. Ez a tizenharmadik lett volna; lényegében nagyrészt erdélyiekből állt, Erdélyre viszont osak két ezred kiegészítése hárult. Ehhez járult még az is, hogy az utóbbi időben magyar területek sérelmesen ismét Erdélyhez csatoltattak.""" Még Károly főherceg is valószínűnek tartotta, hogy a következő országgyűlésen a rendek ismét meg fogják szavazni a már megajánlott kontingenst, de azt kifogásolta, hogy a rendi javaslat szerint megszűnik a rendek kötelezettsége és ismét tőlük függ minden. Azt írta tehát: „Én ezt minden tekintetben veszedelmesnek (praejudicierlich), sőt illetlennek tekintem."^"* A nádor újabb felterjesztése is Károly főherceghez került, aki a 61. gyalogezred ügyében elfogadta a nádor érveit, különben azonban ellenzett minden engedékenységet a rendekkel szemben. Az ő megoldásterve szerint a 61. gyalogezredet csak ideiglenesen vállalta volna az országgyűlés, a kiegészítés ügyét a jövő országgyűlésre halasztották volna, háború esetére pedig •— ha a rendek nem intézkednének — maradt volna minden a rógiben,^"^ A kancellária a 61. gyalogezred kérdésében szintén egyetértett a nádorral, annál inkább, mert véleménye szerint kikészítését az uralkodó sem az 1791 : 66. t.-c, sem a rendek május 23-i felirata alapján nem kívánhatta. A kiegészítés rendezését három évre azonban a hadsereg visszafejlesztéseként tüntette föl ós a háborús kiegészítés elhalasztását egyenesen a felségjogokba ütközőnek mondta. Végeredményben mégis szükségesnek tartotta, hogy a király kiegyenlítésre törekedjék. Az Ügy konferenciai tárgyalása után tehát a király augusztus 14-én és 15-én két legfelsőbb kéziratban és egy bizalmas levélben adta meg a választ a nádornak. Az augusztus 14-i leirat hivatalos felhasználásra készült. Ez Károly főherceg érveléséből átvette a hivatkozást, hogy Ferenc még a prepozíciók tárgyalása közben az örökös tartományokban uralkodó drágaság dacára szabaddá tette a magyar gabona kivitelét, majd utalt a rendek május 23-i ígéretére, Iratok, I. 522. 1. Iratok, I. 516. l. : Iratok, I. 525. 1.