Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az 1802. évi országgyűlés

hiány van.'" Az Ausztriából kimenő pénzt évi 15—20 millióra becsülte/" amit azonban az állam csak részben tud terményekkel megfizetni, nagyrészét bányatermékeiddel fizeti, amelyekből csak nemesfémekben egyedül Magyarország évi 3 milliót szállít.'*'* „Milyen érdem volna — így kiáltott fel — ha a bányászat áldásait nem engednők ki egyszerűen úgy, ahogy befolynak, hanem itthon használnék föl, hogy bővebben termővé tegyük a földet, az ipart föllendítsük és e célra nemcsak jó kereskedelmi utakat építsünk, hanem az arra alkalmas folyókat is hajózhatóvá tegyük ós az állam belső erőit az életviszonyok folytonos javításával emeljük." Ilyes gondolatra szerinte a Kommerzienrat csak 1752-ben jött rá, amikor az ipar felkarolására szánta el magát.De ez sem volt megfelelő politika, mert a külföldi kereskedőt elriasztották s a gyárak válságba jutottak.'^ Az állam bajait nem gazdaságos erőkifejtéssel orvosolták, hanem kölcsönökkel, amelyek magukhoz vonták a magántőkét, tehát elvonták azt a magánhiteltől, amely nélkül pedig nincs vállalkozás és nem lehet gyárakat alapítani.^* Nem gondoskodtak olcsó szállítási lehetőségekről, pl. egyetlen csatornatervet sem valósítottak meg. Az illetékes hatóságok sohasem törték fejüket azon, hogy mivel könnyíthetnék meg a termelést és a kereskedelmet, ellenkezőleg: intézkedéseikkel lerontották a legjobb lehetőségeket.^^ Erre a legszembetűnőbb példaként hozta föl Mária Terézia 1775. október 15-i rendeletét a magyar bor kiviteléről, amely egyértelmű volt a kivitel eltiltásával."" Az osztrák tiltó rendelkezések megtorló rendszabályokat eredményeztek. Ausztria kivitele nem alakult kedvezően s a Weinibrenner id. mű, 23. 1. *» Weinbrenmer, 18. 1. Weinbrenner, 16—17. 1. Weinbrenner, 24. 1. "•2 Weinbrenner, 31. és 39. 1. Weinbrenner, 40—50. 1. Weinbrenner, 77—87. 1. Weintbrenner, 131—160. 1. „Ganz gewiss rührt es auch gerade aus dem nur zu grossem Mangel an diesen Kenntnissen her, dass in den Staaten des Hauses Österreich schon seit langen Zeiten oft ganz unrechte, dem Zwecke völlig entgegenlaufende Mittel angewandt wurden, gewisse Zweige der Industrie und des Handels in Aufnahme zu brincren." Id mű, 22. 1. Weinbrenner, 145-149. 1.