Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az alkotmányosság útján

ben, s ha már az összehívást nem tudta megakadályozni, az alkotmányos tárgyalás dialektikáját használta ki a diéta és a nemzet befeketítésére. Ha a nádorválasztást nem sikerült megakadályozniok, legalább azt erőltették, hogy a hadiintézkedéseken: szubszídiumon és újoncmegajánláson kívül más tárgy ne kerülhessen a napirendre."*^ Amikor a királyt az országgyűlési megajánlás megváltoztatására bírták, ezzel sikerült olyan felhördülést kelteniök, amelynek hatása alatt a rendek elővették a gravameneket. így elérték azt a további céljukat is, hogy az uralkodó megneheztelt az országgyűlésre és feddő szavakkal zárta be tárgyalásait. Ebben az esetben a nádor szemtanuja volt annak, hogyan rontották el a nemzet jó hangulatát és bizonyára látta azoknak az elkedvetlenedósét is, akik ezt a jó hangulatot megteremtették. Különöskópen fel kellett figyelnie arra a rideg hangra, amellyel a király Izdenczy fogalmazásában a rendeknek a kereskedelem felszabadítása érdekében előterjesztett kórelmét elutasította.^* Lehetetlen, hogy akkor ne jutott légyen eszébe februári hasonló kísérlete a borkereskedelem ügyében, s hogy akkor a király — ámbár ugyanazzal az érveléssel tért ki — mégis megcsillogtatta előtte a majdani segítés lehetőségét. El kellett tehát gondolkoznia, hogy amikor végzetesen fenyegető körülmények közt a nemzet fokozott áldozatkészségét veszik igénybe és azt tneg is kapják, miért kell mégis ezt a méltányos kérelmet — amelynek teljesítése vagy elvetése erős befolyással volt az ország teherbíróképességére — ilyen nyersen elvetni? A nádort azután az 1797, év elején is teljesen elfoglalta az inszurrekció ós a hadi előkészület: a felszerelés, begyakorlás és ellátás sokfelé ágazó teendői. Szó volt arról is, hogy őt magát is leküldik az itáliai harctérre, de ámbár ő maga is sürgette mielőbbi elindulását, kiküldetése folytán halasztódott és végül egészen meghiúsult.Tevékenysége ebben az időben nagyon megfeszített volt, minthogy Ferenc a kedvezőtlenre fordult katonai események után családját is Budára küldte. Ezenközben az élet minden megnyilvánulása magára vonta figyelmét és bizony sok Iratok, I. 121—122. 1. Privatbibl. fasc. 39. ^5 Iratok, I. 177-180. és 183-184. 1.