Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az alkotmányosság útján

AZ 1797. ÉV TAPASZTALATAI. 279 irányban fedezett föl bajokat, amelyeket föltétlenül orvoslan­dóknak tartott. A császárral folytatott levelezésében tehát sze­repük megváltozott; míg azelőtt a császár adott öccsének uta-sí­tásokat s a helytartó tevékenysége jórészt ezek végrehajtására szorítkozott, most a nádor lett a kezdeményező, aki beszámolt a magyarországi előkészületekről és viszonyokról, rámutatott a hibákra és bajokra és intézkedéseket kért m^szüntetésükre. Jelentéseiben sokszor hangoztatta a magyarországi jó hangu­latot, a bizakodást és jóakaratot, de azt is látta, hogy sok min­den alkalmas annak lerontására. Amikor 1797 januárjában Al­vinczy tábornok vezetése alatt a negyedik kísérlet is meghiusuli Mantova fölmentésére ós Wurmser kénytelen volt föladni a várat, a hadszintéren szerencsétlen foi^dulatot vettek az események és Napoleon Bécs felé vette útját. Károly főhercegnek, aki már régebben kérte itteni alkalmazását, akkor a Rajnától ide kellett sietnie, de az elveszett helyzetben érdemleges eredményt már nem érhetett el. A franciák előnyomulása osztrák területre nagy riadalmat keltett ós különösen a papírpénz hitelének elvesztésé­ben jutott kifejezésre. A nádor ekkor szükségesnek látta — ám­bár közvetlenül nem volt köze hozzá —, mert nyugtalanította, mégis föltárni a helyzetet a király előtt.^" A közönség meg­rohanta a bankjegy-pénztárakat ós bankóit vert pénzre kívánta beváltani. A pénztár csak az érték egyötödéért adott ércpénzt, a többit kisebb bankókban fizette ki, de így is két nap alatt 60.000 forint ércpónzt folyósítottak, úgyhogy a pénztárban már csak 15.000 forintnyi készlet maradt, ami annál veszedelmesebb volt, mert a kamara nem tudott segíteni a bankjegypénztáron, minthogy 600.000 forintnyi készletét röviddel előbb Bécsbe vit­ték s így csak a legszükségesebb tartalékkal rendelkezett. Ez annál nagyobb gonddal töltötte el, mert a császár lejövetele esetére az udvari költségekre, másrészről a főparancsnokság részére nem volt elég fedezet. Szükség esetére tehát a Bécsben foganatosított intézkedéshez hasonló rendelkezést kért.^^ Sze­„... die mich zwar dir^te nicht angehen, die ich mir aber zur Pflicht anreihe, Euer Majestät zu berichten, da sie mich sehr beiunruhigen". Iratok, I. 175. 1. " Iratok, I. 175. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents