Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

bágy gazdasági ós jogi helyzetét, ezdk visszásságait és ellen­mondásait, támadta az adórendszert és egyelőre azt kívánta, hogy a jobbágy munkája eredményéből örökre megválthassa magát.''® Batthyány Alajos gróf szentimentális racionalizmuß­sal az emberi jogegyenlőségből indult ki, amely őt is a köz­teherviselés hívévé tette. Ezen az alapon szabad költözést kívánt a jobbágy részére, fölszabadítását az úri hatóság alól, birtokszerzósi lehetőséget és hivatalképességet. Átmenetileg ezt a jobbágyviszonynak bérleti viszonnyá átalakításával vélte el­érni.*"" Átgondolt, az egész társadalom kiegyenlítésére irányuló reformterve azonban csak Hajnóczynak volt."* Ez a birtok­kérdés rendezésére alapította. Az ősiség megszüntetésével akarta fölszabadítani a birtokot, sőt előmozdítani azt, hogy az kisebb tagokban nemnemesek kezére juthasison. Ezért kívánta, hogy a nemes azt telkenként is eladhassa, de csak született magyarok­nak. Követelte, hogy a paraszt, ha adósságát megfizette, sza­badon távozhassék és birtokot szerezhessen, ha nem törekszik erre, tízévi átlag alapján lehetővé akarta tenni részére az örök­váltságot, amivel átalakult volna szerződő bérlővé. Ilymódon a jogi különbség a kötött ós a szabad birtokban gyökerezett volna. A független birtok tulajdonosa előtt rendi különbség nélkül meg akarta nyitni a hivatalokat az esküdtségig, a fogal­mazóságig ós a kapitányságig. Csak a magasabb hivatalokat kötötte függetlenségük érdekében nagyobb birtokhoz. Lemon­dást csak a mágnások és a főurak részéről követelt, akik el­vesztették volna személyes szavazataikat az országgyűlésen és örökös főispánságaikat. A szabad birtokosokra a nemesség jogait akarta áthárítani. líényegesebb új kötelesség csak a sza­bad parasztságra hárult volna a katonáskodással, szabadságá­nak természetes következményeként. A sok szép gondolat mellett, amelyről azonban csak keve­sen értesültek, mégis nyugtalanítóan hatott, hogy a diploma­tervezetben az 1741 : 8, törvénycikket, a „ne onus inhaereat fundo"-t az alaptöiTÓnyek közé sorolták, hogy az új alkotmány ^ De conditione et indole rusticwum. A cenzuTa miatt csak 1804-ben jelent meg. Ad amicam aurem. 1790. Négy fascicuhisban. De subsidiis puhlicis dissertatio. 1792.

Next

/
Thumbnails
Contents