Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

A TÁRSADALMI KÉRDÉS 151 szerint betöltendő tisztségeket magyar nemességhez, vagy legalább tízévi indigenátushoz akarták kötni, hogy sok szónok egészen a régi szellemben emlegette a nemesi adómentességet, mint valami alkotmányos alappillért. Belső-Szolnok megye 1790. március 22-i feliratában még azt is szóvátette, hogy az úrbérrendezéssel nem hogy javítottak volna a helyzeten, hanem a földesurat és a parasztot csak elidegenítették*"^ egymástól és kiirtották a készséget a kölcsönös megértésre. Keserűségként a nenmemesekre, támadópontul a magyarság ellenségeinek, erjesztőül békétlenséget szítóknak tehát visszamaradt a nemes és nemnemes ellentéte. Hogy ez utóbb sem került szőnyegre, annak nem egyedül a rendi gondolkodás merevsége volt az oka. Amikor 1792-ben a girondista minisztérium megüzente II. Lipótnak a háborút, majd XVI. Lajost fogságba vetette, ez a fordulat, valamint további következményei a francia elvek hívei közt is sokakat kiábrándított az egyenlőség elvéből, az udvarban is lényegesen megváltozott a felfogás társadalmi kérdésekről. Ennek legjellemzőbb tünete volt, hogy Sonnenfels — Born Ignáccal a legforradalmibb gondolkozású fórfiú —, aki türelmetlenül követelte, hogy az állam „építésé"-ben ne csak kőművesmunkát végezhessen, hanem az „építész" föladatát is teljesíthesse és államtanácsosi kinevezést kapjon,"^ szintén alkalmazkodott a változott viszonyokhoz és visszavonta a szabadság és egyenlőség eszméiről hirdetett dicsőítő nyilatkozatait. „Mint a politika tanára — írta művének újabb kiadásában — figyelmessé lettem arra a gyors hatásra, amellyel az emberi jogok, a szabadság és az egyenlőség hangos jelszavai a fiatal agyvelőkre és kedélyekre voltak. Ez az alkalom, amikor a tanár, aki az ifjúság bizalmát bírja, a közrendnek nagy szolgálatokat tehet." Ö is ennek a célnak szolgálatába állt tehát, s mintegy mentegette magát, hogy a forradalom előtt „a szabadság és egyenlőség jelszavai sem idegenek, sem gyanúsak nem lehettek az olyan nemzetnél, ahol minden polgár a törvény hatalma alatt szabadnak B a törvény előtt egyenlőnek érezhette magát".*"* SonnenMarczali: Az 1790—91. országgyűlés. I. 33. 1. "3 Vertr. A. fasc. 62. no. 16. Ez a kiadás 1798-ban jelent meg. Y. ü. Brunner: Mysterien der Aufklärung in Österreich, 81. l