Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az új környezet

A HELYZETKÉP. 117 életének végén szintén megingott meggyőződósében, egynéhányan sejtették, de a valóságról fogalmuk sem volt. A magyar történetnek kevés olyan viharosan hullámzó korszaka volt, mint a József főherceg kományzóságát megelőző évtized. Váratlan és megrendítő belpolitikai fordulatok az egyik végletből a másikba vetették az embereket és a közvéleménynek végzetes megrázkódtatásait vonták maguk után. A nagy remények után, amelyeket II. József személyéhez fűztek, a nyolcvanas évek közepén bekövetkezett a kiábrándulás ós szóles körökben keltett elkeseredést. De nem kevesebb megrázkódtatást okozott a császár felvilágosult rendszerének összeomlása is. Az 1790-i országgyűléssel ismét végletbe került az ország. A tiszai ellenzék túlhajtott követelései és súlyos taktikai hibái már rövid egy év alatt az alkotmány higgadt védőinek munkáját is kérdésessé tették. Csak Zichy Károly gróf országbíró és Ürményi perszonális bölcsesóge, majd Sándor Lipót nádor józansága vezették ki a nemzetet a veszedelemből, amelybe túlbuzgó emberek könnyelmű heveskedése — különösen a porosz udvarral szőtt kapcsolatok — sodorta. Amikor ez a baj is elhárítottnak látszott, a Martinovics-összeesküvés rontott el mindent. Mindezt azonban még fokozta a külső események nyugtalanító ós izgató hatása, a francia forradalomnak a lelkeket felkorbácsoló nagy eseményei: 1789 augusztusában az. emberi jogok megfogalmazása, 1791 szeptemberében az úi francia alkotmány életbeléptetése, 1792 augusztusában XVL Lajos elfogatása, majd a szeptemberi mészárlások, 1793 januárjában a király kivégzése és utána a rémuralom. Külső és belsőesemények gyors egymásutánban keltettek reményeket és szítottak fel szenvedélyeket, egyben reményeket is rombolva és elkeseredésnek és kétségbeesésnek adva tápot. Az emberek vakmerő ábrándok és lesújtó kishitűség közt hányódtak. Még a csendesnek látszó napi élet aránylag nyugodt felszíne alatt i& sok minden örvénylett: meggondolatlanság, önző érvényesülési vágy és könnyelmű gonoszság, de sokszor a felszín is erősen hullámzott. Hogy a kor ellentétes eszmeáramlatai milyen gyökerekből szívták életerejüket, hogyan hódítottak és hova töi-tek, ma a fennmaradt rengeteg írásos anyag földolgozásával, számtalan