Domanovszky Sándor: József nádor élete I. első rész (Budapest, 1944)

Az ütközőpont

az indokolásokat kidolgozta. Az érintkezésben egyszerű, szürke hivatalnok, de éleseszű, tanult ember, aki nagy szorgalommal szegény köznemesi családból küzdötte föl magát. Ürményi vei együtt szolgált a kancelláriánál és II. József őt is kiszemelte a kerületi biztosok közé, ezt a megtiszteltetést azonban Izdenczy elhárította magától.^^ így II. József még 1785. október 7-én kinevezte államtanácsosnak. Ö volt az államtanács első magyar tagja,**- az életbeléptetett líj centralizáció következtében a magyar ügyek referátumával megbízott előadó, tehát az az ember, aki hivatva volt a királynak minden magyar ügyről, a kancellária és a helytartótanács fölterjesztéseiről is végső fokon véleményt adni. Magyarországra nézve szomorú fordulat volt, hogy erre az igen fontos állásra éppen a magyar nemesi jogok, a rendiség ós az alkotmányos kormányzat elkeseredett ellensége került. II. Józsefhez nemcsak ezek az érzelmei kötötték. Gondolkodásuk sokban hasonlított. Különösen ki kell azonban emelni teljes érzéketlenségüket minden történeti fejlődéssel szemben. Racionalizmusuk nem tudott mit kezdeni a történettel. Nemcsak hogy nem voltak történeti ismereteik, de nem volt fogalmuk sem a fejlődés szerves kapcsolatairól, a megszokottnak, az átöröklöttnek beidegzésszerű megalapozottságáról és erejéről, sem sejtelmük az eseményeknek és intézményeknek a kor viszonyai és nem kizárólag a „józan ész" szempontjai alapján való megítélésről. Ha történeti ténnyel állottak szemben, nem tudtak mit kezdeni, egészen téves szemszögből világították meg ós ferde következtetést vontak le belőle. Azt hitték, hogy józan beállításukkal megtalálták egy-egy adat, esemény vagy fejlődési mozzanat helyes értelmét és ezzel eloszlatták a ködöt, szétrombolták a megrögzött értelmetlen balvéleményt. írásaik és nyilatkozataik legsűrűbben visszatérő kifejezése a „Vorurteil" és „Missbrauch". Minden hagyományos hivatkozás előítélet, gyakorlati alkalmazása visszaélés. Ezeket emlegetik, valahányszor történeti tényezővel kerülnek szembe, ahistorizmuöukban nem látjálí, - " Marczali: //. József. IL 449. 1. • C. Freiherr v. Hock: Der österreichische Staatsrat. (Wien, 1879.) 104.1. V. ö, Strada Ferenc: Izdenczy József az államtanács első magyar tagja. (A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve X. Budapest, 1943.)