Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
részről számvetést készítettek az előző évi eredményekről, és 1962-es évre - immáron sokadszorra - a kapcsolatok fejlesztését tervezték.231 A kétoldalú kapcsolatok rendezésének megkönnyítése érdekében a francia Külügyminisztérium visszahívta Boncour követet, és Pierre Francfort személyében232 új - magyar szemszögből elfogadhatóbb karakterű - követet küldött Budapestre.233 1962 folyamán az újonnan kinevezett francia követ is elkezdte az ismerkedését a fogadó országgal,234 és első alkalommal fordult elő, hogy a Párizsban a Külügyminisztérium részéről magasrangú diplomaták elfogadták a magyar követség meghívását, és a találkozás során - eltérően a korábbi esetektől - érdemi és kötetlen párbeszéd alakult ki a Párizsban szolgáló magyar diplomaták és a hivatalos Franciaországot képviselő francia tisztviselők között.235 Pierre Francfort követ nagy ambíciókkal látott hozzá a munkájához, és első jelentéseiben a magyarországi benyomásait foglalta össze.236 Az új francia követ személye iránti bizalmat mutatja, hogy szinte azonnal miniszterhelyettesi szinten fogadták, és a beszélgetések során egyértelművé vált az is, hogy Párizsban már feladatául szabták, hogy minél hamarabb találkozzon Kádár János elsőtitkárral.237 Francfort első lépései között a francia követség munkáját is igyekezett újjászervezni, amihez kérte a Quai d’Orsay támogatását, különös tekintettel arra, hogy a megfelelő információk időben - a többi szocialista országok231 Ld. 104. számú dokumentumot. 232 Ld. 100-101. számú dokumentumok. 23’ MOL-XIX-J-l-j-Franciaország-001097/1/1963. 9. dob.. Április 4-ei fogadás. Párizs, 1963. április 10. MOL-M-KS-288-32/1962. 10. ő. e. ill. v. ö. Ruff, 2001. 3-39. o. Francfort később Franciaország első Magyarországra akkreditált nagykövete lett. A nagyköveti megbízólevél átadása alkalmával így nyilatkozott: „Örömmel tölt el az a tudat, hogy így én magam vagyok hivatva tovább irányítani e nagykövetség tevékenységét a közöttünk már kialakult kölcsönös megértés légkörében, a Magyar Népköztársaság hatóságainak az utóbbi 20 hónap folyamán részünkre nyújtott támogatásával, az oly gyümölcsözően fejlődő úton, amelyet kormányaink és országaink közötti kulturális és gazdasági csere és általános viszonyunk fejlődése jellemez.” Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, az alábbiakat válaszolta: „Jóleső érzéssel hallgattam az országaink közötti kapcsolatok gyümölcsöző fejlődésére utaló szavait, melynek egyik eredménye a diplomáciai kapcsolataink szintjének kölcsönös nagykövetségi rangra emelése. Elmondhatjuk, hogy kulturális, gazdasági, valamint általános kapcsolataink az utóbbi időben egészségesen fejlődtek. Annak a reménynek kívánok itt kifejezést adni, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben tovább fognak fejlődni és hasznosan fogják szolgálni a nemzetközi légkör további javulását és a béke ügyét”. A megbízólevél átadása után a francia nagykövet megkoszorúzta a Magyar Hősi Emlékművet a Hősök terén. MOL-XIX-J-1-J-0049/1/I964. 15. dob. A francia követ megbízólevelének átadása. 146. o., Budapest, 1964. január 16. 234 Ld. 105., 111., 114-115. számú dokumentumokat. 235 Ld. 112-117. számú dokumentumokat. 236 Ld. 111. számú dokumentumot. 237 Ld. 115-116., 121-129. számú dokumentumokat. 63
