Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)

kai egy időben Budapestre is megérkezzenek,238 illetve kezdeményezte egy telje munkaidőben alkalmazandó fordító munkába állítását.239

Magyar részről 1962-ben már a nemzetközi helyzet kedvező változását feltételezték. A Politikai Bizottság 1962. május 29-én határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a „fejlett kapitalista országokkal való kapcsolataink a viszonosság elvén alapuljanak”.240 A gazdasági kapcsolatokban a kereskedelmi egyensúlyhiány jelentette a fő nehézséget, de ebben Magyarország egyértelműen osztozott a többi kelet-közép-európai szatellita sorsában.241 Magyar részről ugyanakkor úgy látták, hogy a két ország kapcsolatai nem változtak lényegesen, mivel a magyar szempontból kiemelt jelentőségűnek számító „magyarkérdésben” a franciák álláspontja nem változott érdemben.242

Péter János külügyminiszter a követi konferencián (1962. július 30.-au- gusztus 4.), magyar diplomaták előtt tartott beszédében az új magyar külpolitika fő céljaként a nemzetközi aktivitás növelését jelölte meg, és az alábbi tartalmi vonásokat emelte ki:

1. A nemzetközi partnerekkel (nyugati országokkal is) a békés egymás mellett élés alapján kell felvenni a kapcsolatot azon cél érdekében, hogy a termonukleáris háborút elkerüljék.

2. A szocializmus világméretű győzelme érdekében kell dolgozni, és ilyen kontextusban kell keresni az együttműködést a kapitalista országokkal.

3. Gyengíteni kell a nyugati integrációs törekvéseket, és meg kell akadályozni Ausztria ahhoz történő csatlakozását.

4. Magyarország helyének megtalálása a szocialista országok között, kihasználva azt a lehetőséget, amit a Szovjetunióhoz való fűződő kapcsolat ad, növelni kell Magyarország nemzetközi tekintélyét.243

Vince József párizsi magyar követ hozzászólásai a követi konferencián jól összefoglalóját adják a két ország kapcsolatának.244 A francia-magyar kapcsolatok területe teljes mértékben a francia belpolitika (algériai háború), és az általános nemzetközi helyzet változásainak megfelelően alakult,245 de a magyar diplomácia értékelése szerint már a nemzetközi fórumokon is tapasztalható volt a francia magatartás változása. A magyarkérdés hivatalos megítélése ugyan nem változott, de a színfalak mögötti beszélgetések során magasabb beosztású francia külügyi tisztviselők egyre többször kijelentet238 AMAE Europe Hongrie Dossier 123. N° 398/EU. Informations du poste. 1-3. o.

239 AMAE Europe Hongrie Dossier 123. N° 128/EU. A Quai d’Orsay Európai Igazgatósága átiratban kérte a Személyi Igazgatóságot Francfort követ kérésének teljesítésére.

240 MOL-XIX-J-l-r-Külügyminisztérium Titkársága 107/PJ/1962. 7. dob. 1962. év. Másolat a Politikai Bizottság 1962. V. 29-i határozatáról.

241 DDF 1961 II. N° 180. (Párizs, 1961. november 16.), 600-601. o„ ill. Id. 91-92. számú dokumentumokat.

242 MOL-XIX-J-l-k-Franciaország-4/b-sz.n./1961. 5. dob., ili. AMAE Europe Hongrie Dossier 168. Note. Question hongroise aux Nations Unies. Paris, 1 23 mars 1961. 1-3. o.

243 MOL-M-KS-288-32/1962. 10. Ő. e.

244 Ld. 118-120. számú dokumentumokat.

245 Garadnai, 2005c. 23-24.