Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
a magyarországi francia jelenléten.225 Boncour követ francia szemszögből nézve meglehetősen nehéz helyzetben került Magyarországra, tevékenységét azonban szinte teljes mértékben meghatározta az 1956-os magyar forradalom élménye. Francia és magyar részről így vele már nem lehetett levezetni a közeledést, ráadásul magyar részről lényegében őt is kémkedéssel vádolták meg.226 A változások jelét mutatja az a beszélgetés is, amelyet 1962. január 27-én Radványi János - a Protokoll osztály később emigrált főosztályvezetője - és felesége folytatott Boncour francia követ és felesége által adott búcsúvacsorán. A francia követ elmondta, hogy a nyugati diplomaták körében „nagy visszhangot” keltett Kádár János azon megállapítása, hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van”.227 Ebből a kijelentésből kiindulva Boncour, mint magánember, azt javasolta, hogy a magyar kérdés megszüntetése érdekében a magyar kormány feltételesen helyezze szabadlábra az 1956-os politikai foglyokat: „mert azzal ő is tisztában van, hogy a magyar kormány nem adhat amerikai kérdésre általános amnesztiát”. A követ ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindezt mint magánember mondja, mert a kormánya részéről erre nem volt felhatalmazása.228 1961 végén 1962 elején francia és magyar részről egyaránt összefoglaló elemzések229 készültek a kétoldalú kapcsolatok változásaira vonatkozóan. Eduard Hütte tanácsos, ideiglenes elkészítette az első komolyabb összefoglaló elemzést Kádár János személyéről és rendszeréről,230 míg magyar 225 101-104. 106. számú dokumentumok. 226 Ld. 101, 107-108, 110. számú dokumentumok. 227 Kádár János az „aki nincs ellenünk, az velünk van” jelszavát a Pravda 1961. december 26-ai számában fogalmazta meg. Ez a kijelentés nagy visszhangot váltott ki a Magyar- országon tartózkodó diplomáciai testület tagjai között. A jelszó magában foglalta az ország konszolidációjának az igényét, de úgy, hogy az ortodox kommunista felfogással ellentétben nem csak a párhűség, hanem már a szakmai tudás, a szakértelem is jelentőséggel bírt a fontos pozíciók betöltésében. Ezzel kapcsolatban bővebben: Fejtő, 1990. 60-61. o., ill. az egész térséget vizsgálva: Fejtő, 1976. 8. és 9. fejezet, 157-190. o. 228 Boncour színjátékot művelt, mivel Alphand nagykövet Washingtonban már egy évvel korábban, 1961. október 23-án, arról folytatott egyeztetést az amerikai diplomatákkal, hogy hogy milyen formában rendezzék le a magyarkérdést. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 168. N° 896-901. 1-3. o., ill. AMAE Europe Hongrie Dossier 168. N°2976-2978. Communiqué. p. 1., AMAE Europe Hongrie Dossier 168. N° 649-52. p.l. 229 AMAE Europe Hongrie Dossier 149. N° 37/Eu. Bilan de l’année 1961 en Hongrie, Budapest, le 7 février 1962. 1-9. o. Hutte elemzése az 1956-1959 között gyakran jellemző szubjektív hangvételtől mentesen tárgyilagosan próbálta összefoglalni - bár elsősorban az újságokra alapozva - a magyarországi helyzet változásait. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 159. N° 251/EU. L’économie hongroise durant le premier semestre 1962. Budapest, le 4 aoűt 1962. 1-9. o., ill. N°413/EU. Les problémes économiques au VlIIéme Congrés. Budapest, le 11 décembre 1962. 1-15. o. 230 Ld. 103. számú dokumentumot. 62
