Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
diplomáciai kapcsolatépítési folyamatot, amelynek első lépése a nagyköveti kapcsolatfelvétel, majd azt követően a szakminiszteri látogatások voltak. A franciák a parlamenti delegáció látogatásával fel kívánták mérni a magyarországi változásokat (ebben Párizsban nemcsak a követség tapasztalataira és véleményére kívántak építeni), másrészt áttételesen befolyásolni is kívánták a magyarországi belső enyhülési folyamatot, bár Párizsban azt is egyértelművé tették, hogy a kelet-nyugati enyhülés komolyabb jele nélkül nem kívánnak ennél magasabb szinten találkozni magyar politikusokkal, amit viszont magyar részről is tudomásul vettek.212 A francia diplomácia finom utalását mutatja, hogy a ténylegesen meglévő politikai-diplomáciai ellentétek ellenére a diplomaták között a viszony meglepően korrekt és egyenes volt, ezt mutatja, az is, hogy a diplomáciai „némajáték” keretében a parlamenti delegáció vezetője a jelentését megküldte a magyar szerveknek,213 így a magyarok első kézből értesülhettek a látogatás franciaországi értékeléséről. Az 1961 -es francia parlamenti küldöttség látogatásának köszönhetően végül 1962 nyarán alakították meg a francia parlamentben a francia-magyar baráti csoportot, amelynek viszonzásaképpen a magyar parlamentben is baráti csoport alakult, és a magyar fél viszontlátogatása Párizsban tovább növelte a közeledés lehetőségét.214 1960-1961 folyamán tehát elsődlegesen a kulturális, illetve a kereskedelmi és a gazdasági területen lépett előre a két ország kapcsolata, és a magyar Külügyminisztériumban készített irányelvek értelmében (1960. december 15.) a magyar diplomácia számára nagyobb aktivitást írtak elő.215 A hidegnek és távolságtartónak mondható politikai kapcsolat216 mellett a gazdasági és kulturális kapcsolatok viszonylagos fejlődésen mentek keresztül. 217 1960 nyarán magyar-francia légügyi egyezményt írtak alá, és ugyanezen év szeptemberében megindult a közvetlen Budapest-Párizs járat. Az ünnepélyes megnyitó járat alkalmával hivatalos személyiségek fogadták a magyar légügyi delegációt, és a francia delegáció magyarországi viszontlátogatása 212 Ld. 87-89, 91-92., 93-99. számú dokumentumokat. 2,3 A jelentésben külön foglalkoznak a budapesti Francia Intézet helyzetével. Ld. 94. számú dokumentumot. 214 Boncour követnek nagyon nem tetszett a francia parlamneti delegáció magyarországi útja. Minden valószínűség szerint még korainak ítélte meg a kapcsolatok javulásában a „látványpolitika” bevezetését. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 200. N° 100-102. p. 1. 213 Ld. 87-90. számú dokumentumokat. 216 A francia részről igyekeztek elkerülni minden olyan eseményt, amelyet a magyar fél politikai propaganda céllal kihasználhatott volna. Pregnáns példa erre az 1961. április 4-ei ünnepségek, amely alkalmával - a NATO diplomaták előzetes egyeztetése után - a franciák sem mentek el az Operaházban tartandó ünnepségre. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 200. N° 85. p.l., ill. N° 106/Eu. Participation íran^aise á la féte „nationale” du 4 avril. 1-3. o. 217 Ld. 90-91. számú dokumentumokat. 60
