Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)

amelyek erősítették a kelet-nyugati párbeszéd őszinteségét,203 és növelhették a kétoldalú közeledés esélyeit. Az amerikai kémrepülőgép lelövése miatt kirobban válság ismét a hidegháborús feszültséget erősítette.204 Hruscsov elsőtitkár franciaországi útja a párizsi magyar követséget is érintette, és közvetlenül befolyásolta a franciaországi magyar emigráció megítélését.205

1960-1961 folyamán a politikai és diplomáciai kapcsolatok szintje továbbra sem változott. Jean Paul-Boncour francia követ különböző alkalmakkor az 1956-os forradalmat dicsőítő kijelentéseket tett, ami nem igazán növelte a népszerűségét a magyar kormány és pártkörök szemében. Tovább mérgesítette a magyar-francia viszonyt, hogy a magyar kormány hivatalosan fogadta Ferhat Abbaszt az algériai ideiglenes kormány elnökét, amit a francia Külügyminisztérium igen rossz néven vett,206 bár az ellenétek elsősorban a németkérdés tekintetében éleződtek ki, különösképpen Franciaország és a Szovjetunió között.207 Ugyanakkor Franciaország értékelte azt, hogy a többi szocialista országhoz képest az algériai konfliktusba Magyarország csak kulturális vonatkozásban kapcsolódott be. A gazdasági és a kulturális együttműködés szintjein viszonylagos fejlődés volt tapasztalható, vagyis Magyarország esetében is a szakdiplomáciák vették át a kapcsolatépítés szerepét. A politikai értelembe hűvös viszonyt mutatja, hogy lényegében a süketek párbeszédéhez volt hasonlítható a francia követ és Sík Endre külügyminiszter megbeszélése (1960. november 2.) is. A tárgyalás hangnemét alapvetően a német csapatok franciaországi gyakorlaton való részvétele miatti magyar „müfelháborodás”, illetve annak francia részről történő elutasítása határozta meg, de a beszélgetés során a két ország viszonyát megterhelő politikai konfliktusok (ENSZ közgyűlés és a magyarkérdés, algériai háború) is szóba kerültek.208 209

A politikai kapcsolatok területén azonban mindezek ellenére érvényesült egyfajta fokozatos változás,200 amit elsődlegesen a magyarországi részleges amnesztiának lehetett köszönni.210 211 Minimális politikai aktivitást jelentett a francia és a magyar parlament közötti kapcsolatfelvétel, amely eszközül szolgált arra, hogy a felek egyre jobban megismerjék egymást.2" Ez a látogatás a szakdiplomácia területén lényegében elindította azt a politikai—

203 Vai'sse, 1998. 273-276. o.

204 Uo. 276-283. o.

205 Ld. 79-104. dokumentumokat.

206 Va'ísse, 1998. 278-279. o„ J. Nagy, 2001.80-86. o.

207 Va'ísse, 1998. 279. o.

208 Ld. 73., 77., 85-86. számú dokumentumokat.

209 Ld. 79-84. számú dokumnetumokat.

2111 Ld. 74-75. számú dokumentumokat.

211 M()L-XIX-J-l-j-Franciaország-001969/9/1961.4. dob. Francia képviselőcsoport magyarországi látogatása. 8. o., ld. 94. számú dokumentumot.

59