Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
tumok jól érzékeltették a magyar kormánnyal szembeni merev és elutasító, de a protokolláris szabályokat hideg udvariassággal kezelő álláspontot, illetve mutatják azt is, hogy a franciák számára sem volt érdek a kapcsolatok teljes megszakítása, így lényegében a két ország kapcsolatai nem romlottak tovább, de nem is javultak lényegesen.179 1958-ban új lehetőség teremtődött azzal, hogy Charles de Gaulle tábornok hatalomra jutott.180 A két ország kapcsolata azonban nem változott, hiszen a francia kormány továbbra is elsődlegesen a belpolitikával volt elfoglalva, és szinte minden kérdés az algériai háború rendezésének kérdése alá rendelődött. A magyarok megítélését francia részről - az 1956 utáni helyzet mellett - az algériai háborúhoz való viszony is befolyásolta. Ráadásul a magyar sajtó szinte egy az egyben átvette a Francia Kommunista Párt lapjának, a L’Humanité-nak a kommentárját, és a fasiszta veszély újjáéledéséről értekezett, amit francia részről igen rossz néven vettek.181 A magyar sajtó elfogultságát és túlzott propagandisztikus szerepét a francia részről folyamatosan elemezték, kritizálták, de egyben a sajtó hangnemének a változásából következtetéseket is vontak le Franciaország és De Gaulle személye magyarországi megítélésének a változásaira. A De Gaulle hatalomra jutása utáni új helyzet a magyar diplomáciát is számvetésre késztette, és az elemzések elsődlegesen a francia belpolitikai helyzet, illetve a francia külpolitika változásaira vonatkoztak. A magyar fél érzelmi túlfűtöttségét és egyben türelmetlenségét mutatja, hogy 1958 végén már egyértelműen a magyar külpolitika prioritása közé sorolták a Franciaországgal kiépítendő kapcsolatok kérdéskörét, és a két ország kapcsolatainak normalizálását kívánták.182 A párizsi magyar követségnek azonban a francia külüggyel fenntartott kapcsolata továbbra is minimális volt, amiben szerepet játszott az is, hogy lényegében nem volt semmilyen érdemi megvitatandó szakmai kérdés,183 és lényeges különbség volt a párizsi magyar követség francia részről történő megítélése, és a budapesti francia követség magyar részről való kezelése között.184 A francia diplomaták 179 Ld. 22., 30-32., 39^t5„ 48-49., 51-52. számú dokumentumok. A 1958. április 4-ei ünnepségen végül csak a katonai attasék vettek részt. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 86. Eu/220. Echange de courtoisies funéraires pour l’anniversaire de la „libération” de la Hongrie par l'Armée Rouge. 25-27. o. 18(1 Békés, 2004. 237-256. o„ Fülöp-Sipos, 1998. 429^41. o. Garadnai, 2001. 112-113. o„ Garadnai, 2005c. 40-42. o.. Gazdag, 1992. 38-42. o., Vai'sse, 1999. 129-133. o. 181 AMAE Europe Hongrie Dossier 121. Note. La presse hongroise et la situation en France (6-18 juin 1958). 180-185. o. DDF 1959. I. N°383. (Budapest, 1959. június 30.), 899. o. 182 V. ö. Garadnai, 2005c. 27-30. o., ill. Id. 44A5. számú dokumentumok. 18' MOL-XIX-J-I -J-Fraticiaország-001419/1959, 7. dob., ill. Id. 52. számú dokumentumot. 184 A francia diplomaták nyíltan támogatták a segélyre szoruló embereket, és a második rádióállomás üzembe helyezése is lényegében ezen munka megkönnyítését szolgálta. Ld. 55
