Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
1958-ban sem vettek részt a magyar követség rendezvényein. Új tényezőként jelent meg viszont az algériai konfliktus megítélése, amelyet a franciák - mint fentebb írtuk - belügynek tekintettek, és lényegében nem tűrtek meg semmiféle beavatkozás. A politikai kapcsolatok alacsony szintjét jól mutatja, hogy a magyar kormány még De Gaulle hatalomra kerülése előtt tiltakozó jegyzéket nyújtott át a francia külügynek a magyar emigránsok franciaországi tevékenysége miatt, amit azonban a franciák egyszerűen válasz nélkül hagytak. Az év folyamán a magyar követség ellen magyar emigránsok két támadást intéztek, amelyek kivizsgálásával kapcsolatban a franciák szintén nem mutattak- legalábbis a magyar vélemény szerint - nagy érdeklődést.185 A De Gaulle vezette Franciaországgal kialakítandó kapcsolatokra azonban elsősorban továbbra is a „magyarkérdés” problémája nyomta rá a bélyegét, és francia részről továbbra is ennek a rendezésétől tették függővé a kétoldalú kapcsolatok későbbi alakulását,186 vagyis a lényeget tekintve ebben a vonatkozásban a IV. és az V. köztársaság külpolitikájában változás nem történt. Magyar részről ugyanakkor szükségét érezték annak, hogy a franciaországi magyar jelenlétet egy magyar követ kiküldésével megerősítsék, és a francia Külügyminisztérium sem tartotta kívánatosnak, hogy továbbra is csak ideiglenes ügyvivő képviselje Magyarországot, így engedélyt kért a franciául jól beszélő Vince József követi kinevezéséhez, amit meg is kapott.187 Jean Paul-Boncour követ ebédet adott az új magyar követ tiszteletére. A beszélgetés jól mutatja közeledés első apró jeleit, hiszen 1956 után elsők között zajlott érdemi párbeszéd a két fél- követi szintű - képviselői között.188 A magyar-francia kétoldalú megbeszéléseken már a magyar kormánynak nemzetközi szervezetekben lehetséges elismerése is felmerült, de a francia küldöttség végül az ENSZ XIII. közgyűlésén, valamint a Munkaügyi Szervezet 1959. évi ülésszakán Magyarország mandátumának elismerése ellen szavazott.189 Franciaország politikája Magyarországgal lassan változni kezdett,190 és 1959 elején a francia Külügyminisztérium már a magyar diplomatákat is meghívta De Gaulle elnök megválasztásának bejelentésére, bár a francia elnök - ellen66., ill. 54., 60. számú dokumentumokat. 185 Ld. 63-65. számú dokumentumokat. 186 AMAE Europe Hongrie Dossier 121. Note. Questions hongroises. 160-163.o., ill. DDF 1958. II. N° 437. (Budapest, 1958. december 23.), 910. o. Ld. 34—36. számú dokumentumokat. 187 Ld. 53-56. számú dokumentumok. 188 Ld. 62. számú dokumentumot. 189 Ld. 54., 57-59., ill. 61. számú dokumentumokat. 190 Ld. 60-61., ill. 67-78. számú dokumentumokat. 56
