Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
és szinte semmilyen érdemi kapcsolatépítést - annak politikai aspektusa miatt - nem tett lehetővé.172 A francia követ Nagy Imre kivégzését nemzetközi összefüggésekbe helyezve értékelte, és abban egyrészt a jugoszlávoknak szóló üzenetet feltételezett, másrészt úgy látta, hogy a libanoni polgárháború miatt a nemzetközi közvélemény figyelme elterelődött Magyarországról, és így a szovjetek ezt a kedvező helyzetet akarták kihasználni. A kivégzést követően a francia kormány álláspontja valamennyi Magyarországot elítélő kérdésben kezdeményező és kifejezetten ellenséges volt, és így - magyar értékelés szerint - lényegében követte az Egyesült Államok külpolitikai irányvonalát. A budapesti francia követség és a magyar Külügyminisztérium közötti rossz viszonyt mutatja az is, hogy Jean Paul-Boncour követ Sík Endre, a külügyminiszter első helyettese előtt, nyíltan kritizálta a magyar rendőrség tevékenységét, és azt még az ötvenes évekhez képest is rosszabbnak minősítette, és egyben kétségbe vonta annak függetlenségét az oroszoktól.173 Mindezek ellenére a magyar pártvezetés 1958-ban már igyekezett - természetesen még továbbra is szigorúan osztályharcos alapon - kitömi az elszigetelődésből.174 Ennek egyik elemét jelentette a NATO országokkal történő kapcsolatépítés,175 és kérték a párizsi magyar követséget, hogy adjon javaslatot a kapcsolatok javítására.176 Ezzel párhuzamosan a Pénzügyminisztériumban elkezdték a felkészülést a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kérdéseinek rendezésére.177 A Külkereskedelmi Minisztérium is aktivizálódott, és a francia kereskedelmi tanácsossal folytatott megbeszélésen felvetődött egy hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés megkötésének a lehetősége.178 A magyar Külügyminisztérium ekkora már szembesült azzal a ténnyel, hogy a Franciaországgal nehezebb lesz a kapcsolatok rendezése. Kutas Imre követ jelentéséből és javaslataiból megtudhatjuk, hogy a francia polgári politikusok és diplomaták 1958-ban sem vettek részt a magyar követség rendezvényein, a francia hivatalos szervek a Párizsban szolgálatot teljesítő magyar diplomatákat lényegében levegőnek nézték. Ezek a momen172 AMAE Europe Hongrie Dossier 107. N° 223-224. 118. o. 173 Ld. 20. számú dokumentumot. 174 MOL-XIX-J-l-r Külügyminisztérium Titkársága. 4. dob. 1958. A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1958. január 15-ei ülésén a Külügyminisztérium munkájáról hozott határozata. .. törekedni kell arra, hogy a NATO államaival normális diplomáciai viszonyt teremtsünk harc és megegyezés útján”. 175 A magyar fél valós lehetőségeit mutatja, hogy a Quai d’Orsay 1958. március 3-án egyáltalán nem engedélyezte Boncour követ számára, hogy az általuk bábúnak tartott Kádár Jánossal, és a szovjet ügynöknek tartott Münnich Ferenccel beszélgetést kezdeményezzen. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 121. N° 65-66. 153. o. 176 Ld. 27-32. számú dokumentumok. 177 Ld. 37. számú dokumentumot. 178 Ld. 47. számú dokumentumot. 54
