Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
utáni közvetlen rendcsinálás részét, másrészt az ideológiai harc eszközét jelentette és így Henri Quioc francia ügyvivő szerint „A nyugati képviseletekre tekintve visszatért a Rákosi-korszak.”138 Guy Turbet-Delof (és Halkó Mária titkárnő) kémkedési ügye és későbbi kiutasítása tehát részét képezte annak az ideológiai harcnak, amit a kádári vezetés a forradalom után a saját rendszerének elismerése érdekében kifejtett.139 Turbet-Delof igazgató ugyanis arra is számított, hogy a forradalom következtében kialakult szov- jetellenességet a francia kultúra és nyelv teijesztése érdekében ki lehet használni, bár az elhidegült politikai viszony miatt annak rövid távon komoly esélyét nem látta.140 A politikai ellentámadást a forradalom egyéves évfordulója miatti feszültség tette lehetővé. A Külügyminisztérium előterjesztésében a Francia Intézet igazgatójának, és a budapesti angol követnek kiutasítása szerepelt.141 A minisztérium ezzel kívánt erőt demonstrálni a budapesti diplomáciai testület többi tagja számára,142 de - figyelembe véve a párizsi magyar diplomáciai jelenlét fontosságát - óvatosan próbálták intézni. 143 A magyarok óvatossága és nyitási lépései azonban nem talált viszonzásra. Párizsban ugyanis a CGT és a FKP kivételével minden francia párt, szervezet elzárkózott a magyaroktól. A magyar fogadásokra csak a francia szélsőbal képviselői mentek el, a Külügyminisztérium részéről pedig csak nagyon alacsony szintű diplomata - legfeljebb osztályvezető szintig - képviselte a hivatalos Franciaországot, ami mutatta azt, hogy a rendszerrel szemben az elutasitás nem enyhült, és Magyarország megítélésének változásában, vagyis az országimázs formálásában a magyar diplomáciának még sokat a feszültség, ami személyét körülvette. Kecskés Gusztáv értékelése szerint egy nyugati diplomatára igen könnyen ráfogták magyar részről azt, hogy „kémkedést” folytat, és a magyar szervek igyekeztek azokat távol tartani a lakosságtól. Ld. pl. 44. számú dokumentumot. 138 Henri Quioc ideiglenes ügyvivő jelentését idézi Kecskés, 2007. 263. o. Ezzel kapcsolatban az eredeti feljegyzések, jelentések olvashatók, AMAE Europe Hongrie Dossier 86. 34-64. o. 139 A kapcsolatok további korlátozására, és a követség működésének visszafogására francia részről is készültek. A konfliktus a második francia rádióállomás üzembe helyezése miatt robbant ki, és a francia részről attól is tartottak, hogy teljesen megszakadhat az összeköttetés Budapesttel. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 85. Note pour le service du chiffre. N° 14/Eu. Installation radio á Budapest. 138-139. o., ill. N° 106., N° 20. 140-141. o. Ezzel kapcsolatban Ld. az 5. számú dokumentumot. I4H AMAE Europe Hongrie Dossier 106. Perspective de notre action culturelle au len- demain de la Revolution. 61. o. 141 MOL-XIX-J-1 -r-Külügyminisztérium Titkársága. 4. dob. 1957. Terv Szabó Miklós nyilatkozatának külpolitikai terén való felhasználására. Budapest, 1957. október 7. 142 Az MSZMP Politikai Bizottsága 1957. október 22-ei ülésén ezt levette a napirendről és a Külügyminisztérium saját hatáskörébe utalta, vagyis elkerülték a nyílt konfliktus felvállalását. 143 Ld. 12. és 14. számú dokumentumok. 49
