Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
bojkottja minden érdemi politikai és diplomáciai tevékenységet meghatározott. Franciaországban ugyanakkor - legalábbis a többi nyugat-európai országhoz képest - a magyar diplomácia helyzete viszonylag szerencsés volt.129 A párizsi magyar külképviselet - főképpen 1957-1959 között - így is szabályos karanténba szorult,130 miközben Budapesten a NATO-országok diplomatái rendszerbomlasztó munkát folytattak. Párizs ugyanakkor aktív kezdeményezője volt a nyugati államok bojkott-politikájának.131 Magyar értékelés szerint a sajátos stílusú, rendkívül aktív és véleményét véka alá nem rejtő - a forradalom eszméjével a követség tagjaival együtt azonosult - Jean Paul-Boncour francia követ132 ebben igen aktív szerepet vállalt.133 A francia követ nagyon rövid idő alatt széles ismeretségre és kapcsolatrendszerre tett szert, elsősorban az értelmiségi körökben, ugyanakkor a hivatalos Magyarország képviselőivel is tartania kellett a kapcsolatot, így még a leginkább elhidegült időszakban is (pl. illegális rádióállomás ügye, a francia követség és a párizsi magyar követség kölcsönös rendőri felügyelete, a francia diplomáciai posta magyar vámosok részéről történő „nem megfelelő” kezelése) megőrizte a magyar vezetőkkel a kapcsolatot. Boncour volt az, aki javasolta, hogy a NATO országok bojkottja ne vonatkozzon a vadászatokra, mivel azok ürügyén érdemben lehetett a magyar vezetőkkel megbeszéléseket folytatni.134 A magyar Külügyminisztérium a nyugati diplomaták budapesti kulturális és propaganda tevékenységét - nem kis realitásérzék hiányról tanúskodva - követendő példaként állította a párizsi magyar követség munkatársai elé.135 Valóságban a párizsi magyar képviselet legfeljebb az 1956 után Franciaországba került magyar menekültek, illetve franciaországi emigráció tagjai között fejthetett ki propaganda tevékenységet.136 Magyar részről már 1957-ben felmerült több nyugati diplomata, Leslie Alfred Charles Fry brit követ és a budapesti Francia Intézet irodalmár igazgatója - Guy Turbet-Delof- kiutasítása.137 Ez a lépés egyrészt a forradalom 129 Interjú Klein Máron nyugalmazott diplomatával (2006. június 24.). 130 Ld. 4. számú dokumentumot. 131 AMAE Dossier 121. Note pour le ministre. Relations diplomatiques avec la Hongrie. pp. 34-37., ill. Ld. 22. számú dokumentumot. 132 Ld. 2. számú dokumentumot. 133 A francia Külügyminisztérium feljegyzése meglehetősen távolságtartó és a tények ismertetésére szorítkozik. Ld. AMAE Europe Hongrie Dossier 85. N° 13/Eu. Note pour le Cabinet du Ministre, le 4 janvier 1957. 107-109. o. 134 MOL-XIX-J-1 -j-Franciaország-4/a-001491/1957. 3. dob., ili. M-KS-288/32/1958. 7. ő. e. Ezzel kapcsolatban ld. 18. számú dokumentumot. 135 Ld. 24. számú dokumentumot. 136 V. ö. Kecskés, 2007. 245-248. o. 137 MOL-XIX-J-l-j-Franciaország-4/j-003402/l/ 1957. 4. dob. A Francia Intézet Igazgatója végül 1958 nyarán hagyta el Magyarországot, és a magyar forrásokból is „érezhető” az 48
