Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - A magyar-francia kapcsolatok sajátosságai (1957-1962)
- a magyar-francia relációban is pozitív irányban változott.121 Ez azonban elsősorban a Budapesten elhatározott kezdeményezések eredménye volt. A magyar kormány elengedte a budapesti Francia Intézet kémkedéssel vádolt alkalmazottját, kiutazási engedélyeket adtak a kettős állampolgárok részére, magyar zenei együttesek, művészek, szakemberek utaztak ki Franciaországba, viszonzásul 1956 nyarán francia filmdelegáció érkezett Magyarországra. 1956 nyarán francia részről egy komoly felkészültségű, de elkötelezetten antikommunista diplomatát küldtek Budapestre Jean Paul- Boncour személyében,122 miközben Párizs már 1954-ben elfogadta Kutas Imre követ agrémentjét.123 A kapcsolatok enyhülése tehát elsősorban a kulturális együttműködés területén indult meg a két ország között, amit erősített az a tény is, hogy Kelet-Európábán - Zágráb mellett - Budapesten nem zárták be a Francia Intézet kapuit.124 A kapcsolatok javulását mutatta még, hogy a sajtópropaganda hangvétele finomodott, különösen a négy nagyhatalom kormányfőinek genfi találkozója után, ami jól mutatja, hogy a két ország kapcsolatait, mint ahogy 1957-1962 között is alapvetően a nemzetközi helyzet változásai határozták meg.125 A magyar forradalom leverését követően Magyarországgal szemben a francia körök nagyon óvatos, távolságtartó politikát folytattak,126 és a hivatalos magyar személyek iránt - a nemzetközi szervezetekben, Párizsban és Budapesten egyaránt - ellenséges magatartást tanúsítottak.127 Ez a hozzáállás a többi szocialista ország helyzetéhez képest is megnehezítette a magyar diplomácia feladatát, így az elszigetelés szinte teljesnek volt mondható.128 1963-ig, vagyis a teljes amnesztiáig, ugyanis Magyarország sehol nem volt szalonképes, mivel addig a magyarkérdés vitája, illetve a nyugati országok 121 MOL-XIX-J-l-k-Franciaország-4/bd. sz. n. /1956 5. dob., ill. AMAE Europe Hong- rie. Dossier 85. Dégel. N° 605/Eu. 21-25. o. 122 Az már más lapra tartozik, hogy Boncour - antikommunista meggyőződése és kis- antant szemléletű helyzetértékelése miatt - kezdetben alapvetően büntetésként élte meg a magyarországi szolgálatát. Magyarországhoz - elsősorban a magyar lakossághoz - fűződő viszonya a forradalom hatására változott meg, de hivatalos magyar szervekkel kapcsolata mindvégig konfliktusos maradt. 123 Ld. 1. számú dokumentumot. 124 Fontos hangsúlyozni, hogy francia részről a budapesti Francia Intézet be nem zárásának tényét kellőképpen értékelték. Ez Charles de Gaulle köztársasági elnök és Fock Jenő miniszterelnök tárgyalásán is szóba került. Ld. Garadnai 2008. 119. számú dokumentum. 419. o. 125 Ld. Garadnai, 2008. 64. számú dokumentum. 211-217. o. 126 Kecskés, 2007. 219. o., ill. AMAE Europe Hongrie Dossier 85. Télégramme. 57., 58., 61.0. Francia részről készült az első legfontosabb helyzetértékelés Schreiber Tamás magyar származású újságíró tollából, aki hely- és nyelvismeretének köszönhetően „első kézből” tudósíthatta a francia közvéleményt a magyarországi eseményekről. Ld. 130. számú dokumentumot. 127 Ld. Kecskés D. Gusztáv előadása a Francia Intézetben, 2010. október 21. 128 MOL-XIX-J-l-j-Franciaország 003407/2/1960. 3. dob. 47