Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

1. Rész - Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai

A románok Bokanowski útját a világháború után az első magas rangú francia kormánytisztviselő látogatásának tekintették, amely politikai üzenetet hordozott magában. Ez annak ellenére is egyértelmű volt a tárgyaló felek számára, hogy a látogatás során a mindkét részről a gazdasági kérdések megvitatására koncentráltak.97 A franciák figyelmét nem kerülte el az sem, hogy a nyugati országok (Nagy-Britannia, Egyesült Államok) és a keleti blokkba tartozó diplomaták egyaránt féltékenyen kezdték figyelni a térségben újra meginduló francia kezdeményezést.

A keleti országok közül az első magas színtű diplomáciai kapcsolatfelvételt is a románok tudták megtenni, és ezzel még a franciák hagyományos térségbeli szövetségesét, a lengyeleket is megelőzték. A diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelésével98 a kétoldalú kapcsolatok új szakasza kezdődött el. Románia helyzetét és a francia-román kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit elemezte Pierre Bouffanais nagykövet a „rapport de fin de mission”-jában (1964. május 11.). A távozó francia nagykövet az 1960-1964 közötti változásokat a deszatellizáció és az orosztalanítás kifejezéseivel jellemezte. A gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztési lehetőségeinek hangsúlyozása mellett a román nacionalizmus megerősödését már majdnem sovinizmusnak minősítette, amelyben nemzeti kisebbrendűségi érzést vélt felfedezni.99

Jugoszlávia esetében a francia-szerb szövetség hagyományai elsődlegesek voltak, és ez a francia-román viszonyhoz tette hasonlóvá a Belgrád felé megnyilvánuló francia politikát, de De Gaulle és Tito elnökök személyes ellentéte miatt a francia-jugoszláv kapcsolatok nem bontakoztak ki a lehetőségeknek megfelelően. Francia értékelés szerint Jugoszlávia független, a blokkok ellen politizáló, de kommunista berendezkedésű államnak számított, amely ellentmondásos viszonyban volt a Szovjetunióval. Az ország számára a nyugati gazdasági kapcsolatokat kiemelt fontosságúnak tartották, de a jugoszlávok esetében is gyenge volt a gazdaság teljesítőképessége. A francia kapcsolat ugyanakkor másodlagos jelentőségűnek számított, mivel a segélyek kiemelt szerepe miatt erős volt Belgrád kapcsolata az angolszász világgal.

Az ország harmadikvilág-politikája kiemelt fontosságú volt, ami növelte a konfliktus lehetőségét Franciaországgal, annak ellenére, hogy Belgrád függetlenedési politikája leginkább hasonlított a francia külpolitikához. Jugoszlávia az algériai háborúba fegyverszállításokkal közvetlenül is beavatkozott,100 ami a világháború idejére visszanyúló rossz viszonyt tovább erősítette. 101A francia értékelések szerint a jugoszlávok köztes helyet foglaltak el a többi szocialista országhoz képest. A jugoszlávok ellentmondásos politikáját

97 Uo. N° 26. (Bukarest, 1962. július 23.), 93-94. o.

98 Garadnai, 2003. 139-140. o.

99 CADN Moscou, Série B. Carton 171. Roumanie. N° 334/Eu. Rapport de fin de mission.

100 DDF 1958.1. N° 34. (Párizs, 1958. január 21.), 68-69. o.

101 Schreiber, 2000. 34-35. o.

42