Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

1. Rész - Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai

Az első sikert a Bukarestben megrendezett francia ipari kiállítás (1961. május 11-12.) jelentette. Az e mögött meglévő tartalmat mutatja, hogy 1957 1960 között a két ország közötti kereskedelmi forgalom megnégyszereződött. A kereskedelmi kapcsolatok fontosságának megnövekedése a franciák számára azt mutatta, hogy a román lakosság is egyre inkább szeretne a nyugati életszínvonalhoz hasonlóan élni, és bár az ország továbbra is fejletlen gazdasággal rendelkezett, de ennek a vágynak a francia külpolitika számára meglévő jelentőségét és az abból fakadó lehetőségek kihasználásának szükségességét külön kiemelték.92 Az ország igazi specialitását azonban az a nacionalizmus adta, amely 1962-1963-tól kezdve egyre inkább erősödött.93 Ez egyszerre irányult a külföld és a belső kisebbségek ellen, miközben a rendszer ortodox sztálinista diktatúra jellege továbbra is megmaradt.

Románia a külpolitikájában - elsősorban kedvező geopolitikai helyzetét kihasználva - függetlenségre törekedett, de nem lépett túl a szövetségesi kereteken. Ugyanakkor sem az algériai konfliktusban, sem a uémetkérdésben nem voltak érzelmileg elkötelezve, sőt az utóbbit inkább némi távolság- tartással figyelték. A román bel- és külpolitikai változások okait a francia követ (Pierre Bouffanais) az alábbiakban foglalta össze:

1. A román kormány politikai-diplomáciai hozzáállása Franciaországhoz nagyon jó.

2. A kormánynak figyelembe kell venni a lakosság nyugati nyitási vágyát, és azt, hogy a szovjet politika elégedetlenségét nem szabad kiváltania.

3. Románia szenvedett a növekedés iránti vágy és a valós lehetőségek közötti ellentmondástól, amelyet a túlzott nacionalizmussal próbáltak ellensúlyozni.94

A francia-román kapcsolatok kedvező alakulását tovább segítette Maurice Bokanowski francia ipari miniszter bukaresti (1962. július 20-23.) látogatása. Románia ekkorra már a szocialista országok irányába irányuló francia kereskedelmi forgalomban a második helyet foglalta el,95 és francia részről egyre nagyobb jelentőséget kezdtek tulajdonítani a romániai iparosításban rejlő lehetőségeknek. A román gazdaságot Párizsban gyengének és fejletlennek tartották, és a románok tömbön belüli fokozatos függetlenedési politikáját a gazdasági fejlesztés szükségességével magyarázták.96

92 DDF 1961. I. N° 257. (Bukarest, 1961. május 26.), 651. o.

91 DDF 1962. II. N° 3. (Bukarest, 1962. július 5.), 5-9. o. Bouffanais követ értékelése szerint a románok ambiciózusak, túlérzékenyek és nacionalisták.

94 Uo. N° 19.(Bukarest, 1962. július 17.), 68. o.

95 Uo. N° 26.(Bukarest, 1962. július 23.), 92. o.

96 Uo. N° 58. (Bukarest, 1962. augusztus 27.), 151 -152. o.

41