Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
1. Rész - Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai
legkomolyabb akadályozójává vált,82 bár a háttérben mindvégig megmaradt a fő ok, vagyis a francia-német közeledés, amelyhez a lengyelek mindvégig elutasítóan viszonyultak.83 Lengyelország azonban továbbra is a Szovjetunió után a második kiemelt partner szerepét töltötte be Párizs számára. A lengyelek ugyanakkor ellentmondásos módon, és érzelmileg viszonyultak a nyugati nyitási politika lehetőségeihez, illetve a De Gaulle-i enyhülési politikához, és alapvetően féltek minden olyan változástól, amely a háború utáni status quo megváltozását eredményezte volna. Ebből a szemszögből nézve Varsó számára De Gaulle Európa-politikája bizonytalansági tényezőt jelentett, és a francia-német közeledés, a francia NATO-politika, a keleti nyitás első lépései egyaránt a lengyel kommunisták érdekei ellen hatottak, és összességében a hatvanas évek második feléig megnehezítették a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését. CSEHSZLOVÁKIA Csehszlovákia esetében a francia nagykövetség első benyomásai a lengyel- országihoz hasonlóak voltak, és a francia politika lényegében itt is különbséget tett a lakosság és a rendszer között. 84 De Gaulle még a világháború idejére visszanyúlóan jó viszonyt ápolt Edvard Beneš elnökkel, de Csehszlovákiát ennek ellenére is egy olyan mesterséges államnak tartotta,85 amely nem volt képes megvédeni önmagát, és még a hatvanas években is küzdött a müncheni szerződés örökségével. Annak teljes megsemmisítésétől tette függővé német kapcsolatait, illetve az enyhüléshez fűződő viszonyát. A nyugati nyitás, az enyhülés és a németkérdés megítélése a lengyelekhez hasonló volt, így Prágában a francia-német közeledésre szintén nagyon érzékenyen reagáltak, amiben szerepet játszott a németek kétértelmű politikája is.8'’ A csehszlovák kommunisták a németkérdés miatti aggodalmaikat - a lengyelekhez hasonlóan - túlhangsúlyozták, és a Szovjetunióhoz, illetve az NDK-hoz fűződő viszonyukat stratégiai-nemzeti érdekként állították be.87 82 DDF 1962. II. N°7. (Varsó, 1967. július 6.), 47-50. o. 83 DDF 1963. I. N° 136. (Párizs, 1963. április 11.), ill. CADN Moscou Serie B.Carton 191 Conference des chefs de mission des pays de l’Est (1956-1962). Roland de Margerie előadása (1963. május 6., délelőtt). 84 DDF 1958 I. N° 5. (Prága, 1958. január 4.), 10. o. 85 Szeptycki, 2002. 74. o. 86 DDF 1959. 1. N° 123. (Prága, 1959. március 3.), 257.0. 87 DDF 1958 I. N° 225. (Prága, 1958. április I ), 413-414. o„ ill. DDF 1959. I. N° 299. (Prága, 1959. május 23.), 669. o. A csehszlovák kormány memorandumot adott át francia kormánynak a német fegyverkezés miatti aggodalmuk miatt. 39
