Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
tömegeket. A felszólításnak elég gyenge visszhangja volt. Ez nem jelenti azt, hogy a tömegek szívesen látták Adenauert, - de nem fogadták ellenségesen! Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy széles francia körökben megbarátkoznak azzal a gondolattal, hogy Németországgal esetleg sikerül olyan viszonyt kialakítani, amely megakadályozhatja a francia-német háborúk megismétlődését. A Közös Piac munkája rendkívül hatásos abban a tekintetben is, hogy a tömegek egyelőre kézzelfoghatóan érezzenek bizonyos előnyöket; például a szabad munkásvándorlás, az útlevél- és vízumkényszer megszüntetése. Franciaország és a szocialista országok kapcsolatai megromlottak. Mégis azt kell mondanom, hogy alapvető változásról, alapvető rosszabbodásról nincsen szó. A francia tömegekben és a francia politikusokban egyaránt él az a tudat, hogy a Szovjetunióval a viszonyt megjavítani Franciaországnak valóban érdeke, s ez nem késhet soká. Péter elvtárs tájékoztatójában azt mondotta, hogy egyes esetekben lavírozni kell. Én még a mai napig sem vagyok tisztában azzal, hogy Algéria elismerésének kérdésében mi lavíroztunk-e? Franciaországban kondunktúra van. Algériából az utolsó hónapban körülbelül 440-450 ezer ember vándorolt át Franciaországba. Mégis a francia gazdasági életre egyelőre ennek semmi komolyabb hatása nincs. A pártok helyzete visszatükrözi ezt a viszonylag jó gazdasági helyzetet. A burzsoázia egyrészt meg van elégedve a helyzettel, meg van elégedve De Gaulle szerepével, - ahogy De Gaulle ellen tud állni a szociális követeléseknek; ugyanakkor azonban az ellenzék megjátssza a maga ellenzéki szerepét. Komoly ellenzékben tulajdonképpen csak a Kommunista Pártot találjuk; de le szeretném szögezni azt, hogy a párt izoláltsága nem kisebb ma mint volt néhány hónappal vagy akár néhány évvel ezelőtt. Sőt véleményem szerint az algériai kérdés megoldásával elveszett egy olyan platform, amely bizonyos esetekben akcióegység kialakítására szolgálhatott. A magyar-francia kapcsolatok az elmúlt években javultak. Mind gyakrabban hallani, különösen Magyarországon járt nem-kommunista elemektől, hogy Magyarországon más a helyzet, a szocialista országok közül Magyarországon legkedvezőbb a helyzet és Magyarország egészen más úton jár, liberálisabb, stb. A mi legerősebb területünk Franciaországban a sajtó. Vidéken a kapcsolataink jóval gyengébbek. Itt vetnék mindjárt szemére valamit a Sajtó Osztálynak. Hónapok óta erőlködünk azon, hogy egy vidéki, százezres példányban megjelenő francia sajtó képviselő delegációt, újságíró-delegációt összeállítsunk és Magyarországra küldjünk. S mégis úgy foglalkoznak ezzel a kérdéssel, mintha mi tennénk szívességet ezeknek a francia újságíróknak, hogy eljöhetnek hozzánk. Ha a sajtónál tartunk, fel kell, hogy hívjam 302
