Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

2. Rész - Dokumentumok

tömegeket. A felszólításnak elég gyenge visszhangja volt. Ez nem jelenti azt, hogy a tömegek szívesen látták Adenauert, - de nem fogadták ellensé­gesen! Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy széles francia körökben megbarátkoznak azzal a gondolattal, hogy Németországgal esetleg sikerül olyan viszonyt kialakítani, amely megakadályozhatja a francia-német há­borúk megismétlődését. A Közös Piac munkája rendkívül hatásos abban a tekintetben is, hogy a tömegek egyelőre kézzelfoghatóan érezzenek bizonyos előnyöket; például a szabad munkásvándorlás, az útlevél- és vízumkényszer megszüntetése. Franciaország és a szocialista országok kapcsolatai megromlottak. Még­is azt kell mondanom, hogy alapvető változásról, alapvető rosszabbodásról nincsen szó. A francia tömegekben és a francia politikusokban egyaránt él az a tudat, hogy a Szovjetunióval a viszonyt megjavítani Franciaországnak valóban érdeke, s ez nem késhet soká. Péter elvtárs tájékoztatójában azt mondotta, hogy egyes esetekben laví­rozni kell. Én még a mai napig sem vagyok tisztában azzal, hogy Algéria elismerésének kérdésében mi lavíroztunk-e? Franciaországban kondunktúra van. Algériából az utolsó hónapban kö­rülbelül 440-450 ezer ember vándorolt át Franciaországba. Mégis a francia gazdasági életre egyelőre ennek semmi komolyabb hatása nincs. A pártok helyzete visszatükrözi ezt a viszonylag jó gazdasági helyzetet. A burzsoázia egyrészt meg van elégedve a helyzettel, meg van elégedve De Gaulle szerepével, - ahogy De Gaulle ellen tud állni a szociális követelések­nek; ugyanakkor azonban az ellenzék megjátssza a maga ellenzéki szerepét. Komoly ellenzékben tulajdonképpen csak a Kommunista Pártot találjuk; de le szeretném szögezni azt, hogy a párt izoláltsága nem kisebb ma mint volt néhány hónappal vagy akár néhány évvel ezelőtt. Sőt véleményem szerint az algériai kérdés megoldásával elveszett egy olyan platform, amely bizo­nyos esetekben akcióegység kialakítására szolgálhatott. A magyar-francia kapcsolatok az elmúlt években javultak. Mind gyak­rabban hallani, különösen Magyarországon járt nem-kommunista elemek­től, hogy Magyarországon más a helyzet, a szocialista országok közül Ma­gyarországon legkedvezőbb a helyzet és Magyarország egészen más úton jár, liberálisabb, stb. A mi legerősebb területünk Franciaországban a sajtó. Vidéken a kap­csolataink jóval gyengébbek. Itt vetnék mindjárt szemére valamit a Sajtó Osztálynak. Hónapok óta erőlködünk azon, hogy egy vidéki, százezres pél­dányban megjelenő francia sajtó képviselő delegációt, újságíró-delegációt összeállítsunk és Magyarországra küldjünk. S mégis úgy foglalkoznak ez­zel a kérdéssel, mintha mi tennénk szívességet ezeknek a francia újságírók­nak, hogy eljöhetnek hozzánk. Ha a sajtónál tartunk, fel kell, hogy hívjam 302

Next

/
Thumbnails
Contents