Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
Kedves elvtársak! A franciaországi belpolitikai helyzetről: Az algériai függetlenség kikiáltása előtt sem volt kétséges, hogy De Gaulle valóban meg akar szabadulni az algériai kérdéstől, mert a háborút elveszettnek látta évek óta, másrészt pedig ez az algériai kolone akadályozta őt külpolitikai elképzeléseinek a megvalósításában. A francia kormány elképzelése az, hogy francia vezetéssel kialakítson egy nyugat európai tömböt, amely később esetleg az atomfegyver birtokában harmadik erőként, mint az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti harcban a mérleg nyelveként is számításba jöhessen. Lényeges különbség tapasztalható az integrációs politika és a „De Gaulle-i Államok Európája” elképzelés között. De Gaulle elképzelésében meg lehetne valósítani azt, hogy Franciaország vezetésével olyan katonai erő jön létre, amely idővel majd kiszoríthatja az Egyesült Államokat is Nyugat-Európából. A polgári ellenzéknek az elmúlt hetekben is módja lett volna alapos csapást mérni a De Gaulle-i elképzelésre, a parlamentben benyújtott bizalmatlansági indítvány megszavazásával. Azt lehet bizonyítottnak venni, hogy az ellenzék folytatja harcát az Államok Európájának gondolata ellen anélkül azonban, hogy meg akarnák buktatni azt a kormányt, amely ennek a politikának a megvalósítását tűzte ki céljául. Adenauer legutóbbi látogatása során nyilvánvalóvá vált, hogy a Francia- ország a változott körülmények között sem képes hadseregének újjászervezésére és az atomerő gyorsabb fejlesztésére gondolni nyugat-német segítség nélkül. Az adenaueri látogatás következménye nyilvánvalóan az is, hogy a nyugat-német anyagi érdekeltség pillanatnyilag nagyobbra francia atomerő létrehozásában, mint ami lehetővé tenné De Gaulle számára, valóban független francia atomerő létrehozását Az „Államok Európájának” az elgondolása - véleményünk szerint - számos lehetőséget biztosít számunkra. Ezek a lehetőségek abból adódnak, hogy az Államok Európájának a gondolata, a francia atomerőnek a megvalósítása, az önálló, a NATO-n kívül álló, modernizált francia hadsereg létrehozása, a NATO-n belüli ellentétek élesítésére alkalmasak. Franciaország ezt csak úgy tudja megcsinálni, ha Nyugat-Németország részéről mind nagyobb támogatást kap; és így Nyugat-Németországtól fog függeni az, hogy Franciaország ezt a politikát tovább folytathatja. Gyakran vetik fel nálunk is és másutt is azt a kérdést, hogy mit szólnak ehhez a francia tömegek? Nem szabad illúziókba ringatni magunkat: a francia tömegek még mindig úgy gondolnak Nyugat-Németországra, mint ahogy gondoltak tíz évvel ezelőtt. Szó sincs róla! Az érzelmi szempontok ma már a francia tömegekben is sokkal kisebb szerepet játszanak német kérdéssel kapcsolatban, mint néhány évvel ezelőtt. Az adenaueri látogatás alkalmából a párt és néhány baloldali szervezet tüntetésre szólította fel a 301
