Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
87. A magyar Külügyminisztérium irányelvei a Franciaország irányában folytatandó magyar külpolitika tárgyában Budapest, I960, december 15. IV. sz. Területi Osztály 003407/2/sz.t./1960. Kollégiumi előterjesztés Irányelvek Franciaország irányában folytatandó külpolitikánkhoz Franciaország nemzetközi szerepét döntően NATO-tagsága és a Közös Piacban, valamint a gyarmattartó világban elfoglalt helye határozza meg. A francia külpolitika fő célja az, hogy nagyhatalmi szerepét visszaszervezve helyet biztosítson magának a NATO vezetésében, ugyanakkor a Közös Piacot saját nagyhatalmi céljai elérésére használja fel. Létre akar hozni egy, az Egyesült Államok és Szovjetunió között álló európai harmadik nagyhatalmi erőcsoportosulást, melynek élén állva egyenrangú félként, sőt döntőbíróként léphetne fel a vitás nemzetközi kérdésekben. Franciaország NATO-n belüli törekvései a csoportosulás megerősítését célozzák, valójában azonban az ú.n. „francia nagyság” politikája ellentéteket szül egyrészt Franciaország és az Egyesült Államok - Nagy-Britannia, másrészt Franciaország és Nyugat-Németország-Olaszország között. A francia külpolitika a Közös Piacon belül Nyugat-Németország, mint gazdaságilag erősebb állam ellenállásába ütközik. A francia kül- és belpolitika központi problémája az algériai kérdés. Az algériai háború folytatása lehetetlenné teszi Franciaország számára, hogy bármilyen mértékben is megvalósítsa külpolitikai célkitűzéseit. Bár de Gaulle szavakban tett bizonyos előrehaladást a kérdés megoldása felé, ezeket azonban a tettek nem követték és gyakorlatilag a szélsőséges gyarmatosítok politikája érvényesült. Ez a politika fokozza Franciaország nemzetközi elszigetelődését, amely NATO partnerei tekintélyét is aláássa az afrikai és ázsiai új független államok szemében. Gyarmati politikájában Franciaország a formális függetlenség elismerésével igyekszik leplezni a politikai és gazdasági befolyás fenntartására irányuló kísérleteket. A két ország jelenlegi viszonya A Magyar Népköztársasággal szemben a francia hivatalos körök az 1956-os ellenforradalom óta megkülönböztetett ellenséges magatartást tanúsítanak. 233
