Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)
2. Rész - Dokumentumok
az árak szinte napról-napra emelkednek, az úgynevezett index, az akrobatikus mutatványok segítségével sem tartható a megfelelő szinten. A bérharcok megkezdődte, bár meglehetős óvatossággal szervezik ezeket, még a CGT is, éppen az elmúlt évek eseményein okulva. De a helyi üzemek és foglalkozási ágak terén megszervezett figyelmeztető sztrájkok óriási méreteket öltenek és egyöntetű az a vélemény, hogy 1960 első hónapjaiban elkerülhetetlenül napirendre kell, hogy kerüljön valamilyen bérrendezés, fizetésemelés, mert a fizetések reálértéke nem éri el az egy-másfél év előtti kereseteknek a 60-63 százalékát sem. Néhány szót még Franciaország viszonyáról a szocialista országokhoz. Természetesen ebben a viszonyban döntő szerepet játszik most Hruscsov elvtárs bejelentett látogatása. Itt nem akarom ismételni azt, amit már mondtam. Hruscsov elvtárs meghívásában a francia nagyhatalmi törekvéseket kell látni, de Gaulle be akarja bizonyítani részben saját, lenézett tömegei előtt is, de a partnerei előtt is, hogy van olyan legény, hogy Hruscsov vele is leül tárgyalni, nemcsak Eisenhowerrel és Macmillannal. Ugyanakkor a Hruscsov-féle látogatás eszközt is jelenthet de Gaulle kezében kétszínű, zsaroló politikájának viteléhez. Hruscsov látogatásával kapcsolatban meg kell említenem azt, hogy dacára annak, hogy Franciaország politikai élete már bizonyos mértékig ebben a várakozásban van, hogy Hruscsov ellátogat Franciaországba, de Gaulle nem átallotta, hogy októberben megtartott sajtókonferenciáján heves támadásokat indítson a szocialista országok ellen. Mint az elvtársak tudják, valamennyi szocialista országot, - sőt ezt a kört önkényesen bővítve, - úgy jellemezte, mint a Szovjetunió csatlósait, akiknek nincs önálló életük, és akiknek önállóságra kell törekedniük. Ebbe a körbe bevonta Jugoszláviát is, sőt egy másik helyen Guineát is úgy jelölte meg, mint népi demokráciát. Azt hiszem, mindez eléggé ismeretes, úgyhogy csak megemlítem, hogy ebben is szerepet játszik, hogy ő be akarja bizonyítani Hruscsov látogatása előtt, hogy nem változott, sőt, egyes kérdésekben még meg is merevedett az álláspontja, s ezt nyilvánvalóan fel akarja használni a tárgyalások során. Megemlítem még, hogy Franciaországban olyan hírek terjedtek el, hogy Hruscsov de Gaulle-lal együtt meg fogja látogatni Algériát. Erről a kérdésről beszélgettünk többek között Vinogradov elvtárssal is. Vinogradov elvtárs a kérdést így tette fel: Ha Hruscsovot meghívják Algériába, ezt egy esetben tehetnék meg, ha ott fegyverszünet van. Ha nincs fegyverszünet, akkor ott nem jelenhet meg de Gaulle oldalán, mert ezt úgy értelmezhetik, mint de Gaulle algériai politikájának támogatását. Engedjék még meg, hogy Guineával kapcsolatban egy konkrét problémát is felvessek. Guinea de Gaulle-ék szemében az ismert okoknál fogva tüske. Guineát úgy tekinti, mint amely alkalmas arra, hogy elősegítse a többi francia gyarmaton is az önállóságra, függetlenségre való törekvést. Guineában a mi külkereskedelmünknek vannak bizonyos követelései, kapcsolatai. Ezelőtt 197
