Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1957-1962)

Előszó

kapcsolatainak fáziskésése egészen a hatvanas évek végéig megmaradt; annak ellenére, hogy magyar részről igyekeztek a lehető legteljesebb mértékig kihasználni a nemzetközi enyhülésből fakadó lehetőségeket. 1957-1962 között tehát egyoldalú volt a két ország kapcsolata, mivel az eseményeket elsősorban a franciák távolságtartó magatartása és magyarok nyitási és közeledési vágyai határozták meg, vagyis míg magyar részről aktív politikát és diplomáciát kívántak folytatni, addig francia részről szigorúan megmaradtak a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok szintjén, miközben kerültek minden nyilvános politikai és diplomáciai megnyilvánulást.

* * *

Publikációnk ún. „hagyományos” szerkezetű tematikus, kronologikus jellegű forráskiadványnak számít. A források elemzésénél és közlésénél a kétoldalú kapcsolatokra helyeztük a hangsúlyt, tematikusán kiválogatva azokat a magyar és francia dokumentumokat, amelyek leginkább visszatükrözik a korabeli magyar-francia kapcsolatok jellegzetességeit, a magyar és a francia szándékokat; vagyis bemutatjuk azt, hogy a ténylegesen hideg és távolságtartó politikai viszony ellenére - a színfalak mögött - reálpolitikai alapon szakdiplomáciai együttműködés bontakozhatott ki a két ország között. Természetesen az 1957-1962 közötti időszaknak is megvan a sajátossága, és figyelembe kellett venni, hogy a közeledési politika francia és magyar szemszögből nézve formai és tartalmi tekintetben egyaránt mást jelentett, amit az eltérő geopolitikai, történelmi és kulturális tényezők is meghatároztak, miközben az eltérő politikai helyzetből, illetve az ahhoz kapcsolódó célokból fakadóan a percepciók is eltértek egymástól.3

A forrásközlésünkben található magyar vonatkozású francia iratok mindegyike a francia Külügyminisztérium levéltárából származik, de a kiadvány tartalmaz másodközlést is az ún. DDF sorozatból.4 A magyar források a Magyar Országos Levéltárból származnak, az iratok eredeti minősítését - mivel a diplomácia jellegzetességeiből adódóan azok eleve szigorúan titkos vagy bizalmas minősítést kaptak - nem tüntettük fel. A magyar források kiválogatásánál a lehető legteljesebb merítésre törekedtünk, és több fondból - a magyarországi rendszer jellegzetességeiből következően ez elkerülhetetlen - válogattuk ki azokat az iratokat, amelyek révén a magyar-francia

3 A bilaterális kapcsolatok elemzésének törvényszerűségeiből következően a levéltári források feltárását mindkét oldalon el kellett végezni, mivel így lehet legkönnyebben rekonstruálni az eltéréseket, a meglévő hasonlóságokat és a közös érdekeket.

4 Hangsúlyozni szükséges a francia diplomácia Kelet-Európát és a Szovjetuniót regionális egységként kezelte, így a közlésre került magyar vonatkozású válogatott diplomáciai dokumentumok ebben a szélesebb kontextusban értelmezhetők.

15