Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)
3. Egy „családi vállalkozás”: az Angielinik térképészeti tevékenysége
E. A BÁNYAVIDÉKI VÉGEK MAPPÁI nélkül szerepel), amely a karlsruhei példányon viszont jól látható. A díszesebb kivitelezésnek ugyanakkor a bécsi verzión nyugaton a keresztény kézben lévő Tata és a Vág parti Sellye (Vágsellye) is „áldozatul esett”, Komáromot azonban alaprajzával még odahelyezték a térképre; a karlsruhei példányt másolónak erre helyhiányból ellenben már nem volt lehetősége. De a két térkép azonos feliratainak elhelyezése is eltér egymástól. A bécsi verzión a cím a jobb felső sarokban egyetlen sorban olvasható (keretezés nélkül), a karlsruhein viszont a bal alsó sarokban található ovális címtáblát ezúttal is egy sas tartja, ami mindkét esetben saját atlaszszerkesztési koncepciót sejtet. Égtájjelzés ugyanakkor csak a karlsruhei sarkaiba került, ezen viszont a bécsivel ellentétben vonalas aránymérték - talán a díszesebb kartus helyfoglalása miatt - nem került. Végül: a török előrenyomulás, azaz a lila és a zöld szín határa mindkét esetben szinte teljesen azonos, nevezetesen az Ipoly folyó és a Duna vonala. Az alaposabb vagy jobban tájékozottabb mégis itt is a bécsi másoló volt, hiszen ő - helyesen - még az Esztergommal szembeni török vár Párkány, másként Kákát (mindkét mappán „COCVRAN" alakban) környékét is oszmán fennhatóság alá helyezte. A török hódítás feltüntetésének a térképek datálása szempontjából ez esetben is meghatározó jelentősége van. Divény és Kékkő várait ugyanis - a dunántúli Fonyódhoz hasonlóan - a magyarországi török csapatok 1575 nyarán (július legvégén) szállták meg. így a mappák nagy valószínűséggel még másolat voltuk ellenére sem készülhettek ezt követően vagy sokkal ezután. Ugyanezt igazolja, hogy a végvidék későbbi központja, az 1580-ra hatszög alakban részben kiépült Érsekújvár modern erődítménye még nem, pusztán a négyszög alaprajzú, régi Oláhújvár látható rajtuk, noha az előbbi alaptervei már mind a bécsi [Tábla XXII.], mind a karlsruhei atlaszban megtalálhatók.169 Mivel azonban a tervekből 1575 előttre még semmi sem készült el, a területet kiválóan ismerő Natale és másolóutódai azokból - érthetően - semmit sem örökítettek át térképükre. Végül: a bécsi változat részleteiben - még kisebb volta ellenére is - gondosabban kidolgozott, amit Léva és Korpona alaprajza mellett az is igazol, hogy az Oláhújvártól északra, a Nyitra partján fekvő Surány nem egyszerű várképpel, hanem a kötetben is szereplő170 alaprajzához hasonlóan látható. De ugyanez elmondható az albumban alaprajzával természetesen nem szereplő, de a bécsi példányon mégis ily módon felbukkanó Esztergom („GRAN”) török váráról is. 169 Becs-. ÖNB Wien, Handschriftensammlung Cod. 8609. föl. 40v. „OYVAR" és „Opinio Com- missariorum" feliratokkal, vö. még és Kljajic-Lapaine, 2007. 188.; Karlsruhe: Kisari Bállá, 2000. 558.: Nr. 299., valamint vö. még Brichzin, 1994. 16. (kép nélkül és félreértelmezve) 170 ÖNB Wien, Handschriftensammlung Cod. 8609. föl. 41r., vö. Kljajic-Lapaine, 2007. 188. 51
