Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában (Budapest, 2011)

1. Bevezetés: A 16. századi törökellenes határvédelmi rendszer első térképei

1. bevezetés: a i6. századi törökellenes határvédelmi rendszer első térképei

4) a Garam mentén fekvő alsó-magyarországi bányavárosokat oltalmazó ún. bányavidéki végeket [Tábla VIII., IX.] és

5) a felső-magyarországi főkapitányságot [X., XI.].2

Az egyik drezdai kötet értékét viszont elsősorban az növeli, hogy egyedül benne található meg az a szintén kéziratos Magyarország-mappa [I.], amelyet címe („VNGARIAE LOCA PRECIPVA DESCRIPTA PER NICOLAVfM] ANGIELV[M] ITALV[M]”) alapján Nicolo (Nicoló/Niccolö) Angielinihez köthetünk, és amely legkorábbi kéziratos Magyarország-térképeink egyik legkiemelkedőbb darabja.3 Bár keletkezését első publikálója, Hans Brichzin 1566. augusztus 17. előttre tette,4 az újabb történeti-hadtörténeti kutatásokra építő térképészeti vizsgálat szerint „Angielini Magyarország-térképe nem 1566-ban, hanem egy évtizeddel később, az 1570-es években keletkezett.”5 A karlsruhei példány ugyancsak szignált Felső-Magyaror- szág térképe [XL] („Superior Vngaria - Nicolo Angielini”) alapján pedig gyakran a teljes atlaszok anyagát Nicolo Angielinihez kötik.6 Egy szintén friss, gondos művészettörténeti vizsgálat ellenben úgy vélekedik, hogy „a kódexcsoportban található rajzegyüttes kompiláció, amelyet Angielini - ha valóban ő volt - saját és más szerzők lapjairól másolt egybe.”7 Jelen kismonográfiában magunk elsősorban az említett kódexekben fennmaradt végvidéktérképek keletkezéstörténetének feltárásával szeretnénk ezen új eredményeket főként bécsi levéltári kutatások alapján tovább pontosítani, hiszen e térképekkel - Nicolo Angielini országmappájával ellentétben - a térképészet-történet ez ideig érthetetlen módon alig-alig foglalkozott. E vizsgálatra mindenképpen nagy szükség van, hiszen az Angielini-térképek szerzőivel és keletkezésük körülményeivel kapcsolatban több alapvető probléma vár tisztázásra.

2 Borbély, 1932. 175.; Glaser, 1933.53-54.: Nr. 272-276.; Schäfer, 1971.208.: Nr. 1108-1113.; Krompotic, 1997. 202-205.; Kisari Bállá, 2000. 175-176. és 523-531.: Nr. 264-272.; Kljajic- Lapaine, 2006.; Kljaiic-Lapaine, 2007. és Lapaine-Kliaiic, 2009. 33-34.; valamint a védelmi rendszer szervezetére újabban összefoglaló jelleggel: Pálffy, 1996a. főként 192-199.

3 SHStA Dresden, Karten, Risse, Bilder Schrank XXVI., Fase. 96. Nr. 11. fol. 1. Mérete: 83-83,6 x 55,5-56 cm. Kiadása: Brichzin, 1992. a folyóirat küldő borítóján, ill. több részlete: Török, 2004. 4-6.; újabb közlése: Marosi, 2009a. 104-105.: 4. ábra.

4 Brichzin, 1992. 39-40., vö. még hasonló véleményen volt korábban szlovén említője is: Voje, 1989. 266.: 44. jegyzet és újabban Voje, 1996. 149.

5 Török, 2004. 6.

6 A teljesség igénye nélkül: Schäfer, 1971. 208-215.: Nr. 1108-1165.; Balogh, 1974. 58-62.; Balogh, 1975. 104-107.; Kisari Bállá, 2000. 175-192. stb.

7 Székely, 2004. 178.: 14. jegyzet.

10