A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

1825-ben kápolnát építtetett a grófi család ide. A puszta jelenleg már falu és 1877 óta Békés vármegyéhez tartozik. 6. Szegvár, helység Csongrád vármegyében. 1813 végéig a derekegyházi kasznárság felügyelete s a vásárhelyi inspectoratus főkormánya alatt volt, 1814-től kezdve a derekegyházi pusztával együtt a szentesi uradalomhoz csatoltatott s úgy is maradt 1827-ig. Az egész helység a gróf Károlyi családé, kivéve három úrbéri telket és egy belső kúriát, melyet 1733-ban cserélt el gr. Károlyi Sándor Lovász Istvánnal, annyit érő kókai birtokért. 1827-ben ezt a részt Vidovichék bírták. A helység 79Vs úrbéri telekből áll. Ezeken az 1825-iki összeíráskor 149 gazda lakott, a házak száma volt 428, ebből 143 földes gazdáé, 285 házas zselléré volt. Vannak hazátlan zsellérek is, de ezek száma igen változó. Egy úrbéri telek 34 hold szántó és 29 hold kaszáló, per 1100 •-öl. A közös legelő 2070 hold és így esik minden sessióra 26 hold. Az uraság ebből 1803 óta 6st

7

Vxsoo holdat fenntartott a sörházi lovak számára. A Tisza vizétől elboríttatni szokott rétsége vagy nádlója az 1789-iki felmérés szerint 6562V8 hold, melytől minden házhelyes gazda, ha nád terem, 40 kévét, ha nem terem, minden kéve helyett 2 kr.-t szokott adni. A helységnek van 117V8 hold szőlleje. Az úgynevezett Peres-rét, vagyis 1267

2

/s hold terület remanentialis föld. Hozzá tartozik a Szenígyörgyi szabad puszta, melyen 40 hold dohánykertészet van. Lakosai magyarok és mind róm. katholikusok. Évi tiszta jövedelme 4604 frt 39V10 kr. pp., az értéke