A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

76.744 frt 11V3 kr. pp. — A gazdasági épületek becsértéke 6223 frt 46

6

/2

5 kr. pp., a teherrel járóké 6672 frt 13*725 kr. pp., összesen 12.894 frt 59

17

As kr. pp. Története: A Szeri Pósafi családé volt, melynek magszakadása után valószínűleg vétel utján a Dóczy család birtokába került. Dóczy János, ki 1534-ben oly tragikus véget ért, kastélyt építtetett itt s onnan kapta azután a falu a Szegvár nevet, azelőtt Szeg lévén, 1560-ban már felváltva használtatván e két név,

1 1563-ban nova donatiót kap reá Dóczy Miklós özvegye, Jaxith Erzsébet.

2 Ez a falu is elpusztult a török uralom alatt. A Dóczy család kihalása után a Paksy család kezére került, Dóczy Anna Paksy Miklós felesége lévén 1608-ban. Később Szent-Györgygyei együtt puszta lett s ezen az alapon, mint látni fogjuk, a Zayakkal és Kollonichékkal, továbbá a Viczmándyakkal kiegyezett a grófi család. A gróf Keglevich család is a magáénak tartotta Szent-Györgygyei együtt. Mint vásárhelyi pusztát, eladja Schlick gr. Károlyinak. Érdekes, hogy az itt akkor még romokban fennálló kastélyt Károlyi lerajzoltatta 1723-ban 3 s 1724-ben szerződést is kötött ennek újraépítésére, a mi 1600 frtba került.

4 Mivel ezt a pusztát a szentesiek is használták, e jogon a Harruckern család pert kezdett 1725-ben,

5 de Szegvárt megnyerte a gróf Károlyi család s 1727-ben egyezséget is kötöttek.

6 Ez évben adta ki telepítőlevelét Károlyi Sándor, hogy nemes és szabad katholikusok ott letelepedhetnek, három évi adómentességgel.

7 Ettől fogva ezen puszta mint község szerepel, hivatalosan is elismervén ezt Csongrádmegye.

8 1743 ápr. 18-án Ferencz gróf 1 N. R. A. 1099. No. 28. 5 Lad. 36. No. 63. 2 Lad. 37. No. 5. 6 Lad. 36. No. 68. 3 Lad. 36. No. 50. ? Lad. 36. No. ü8a., 69a. •4 Lad. 36. No. 55. 8 Lad. 36. No. 69b.