A nagy-károlyi gróf Károlyi család összes jószágainak birtoklási története második kötet (Budapest, 1911)

mányzója, gróf Károlyi György, mint testvérének, Istvánnak és néhai Lajos fia Alajosnak telj hatalmasa és a város között s annak eredménye volt az 1873 deczember 7-én a királyi kisebb haszonvételek s ezekkel kapcsolatos ingatlanságok iránt kötött örök adásvételi szerződés. Ezen szerződés erejével eladta a grófi család három ága, t. i. István, György és Lajos fia, Alajos: 1. a korcsmáltatási és italmérési jogot, 2. az öt országos és a hetenkénti két hetivásár helypénzszedési jogát, 3. a Tisza partján a körtvélyesi kikötői rakpartot s a hajóktól járó karópénzt s az árúk után a helypénzszedési jogot, a halászati jogot, a Tisza vizén az őrlési iogot a két vízimalommal együtt, 4. a szárazmalmoktól járó malomtaxaszedési jogot, 5. a városban fennálló üres tereket és malomhelyeket, 6. a tégla- és cserépégetőt a 27

4I5

Aoo hold területtel s a teljes felszereléssel együtt, 7. a kutasi italmérési jogot a csárdával s a 34

13?6

Aioo hold földdel együtt, 8. az 550 D-öles gödrös helyet s egy 150 G-öles házhelyet a városban, 9. a téglási italmérési jogot és a csárdát IOO

I2I6

AIOO hold földdel együtt, 10. a mártélyi italmérési jogot, melyhez azonban sem föld, sem épület nem tartozik. Ezek voltak a kisebb királyi jogok, melyekről, valamint a földesúri jogokról örökre lemond a család három ága nevében György gróf, 11. a Fekete Sas emeletes fogadót, 12. a Bika korcsmát, 13. a Szarvas vendégfogadót, 14. a présházat, 15. a serházat egész felszerelésével, 16. a serház előtti teret, 17. a 6 I39

Vnoo holdas Práterkertet, a csőszházat s több apró területet és házat, 18. a Hajda vendégfogadót 430,000 frt vételárban, melyet a város 28 év alatt volt köteles évi 32,000 frttal lefizetni. 1877-ben a három ág közösen elhatározta, hogy a jövőre nézve a fennmaradó jövedelmet nem osztja fel,